A Jobbik biztosabb bejutó az EP-be, mint az SZDSZ vagy az MDF

Mindig kevesebben szavaznak, mint amennyien biztosra mondják, hogy el fognak menni. Ez történt 2004-ben is az EP-választáson, ahol ötven százalék körül volt azok aránya, akik azt mondták, hogy biztosan elmennek szavazni, ehhez képest a részvétel 38,5 lett. Most jóval kevesebben mondják, hogy biztosan elmennének, a Medián áprilisi adatában 37 százalék volt ez az arány - mondta Karácsony Gergely.

Ráadásul a nemzetközi tapasztalat is az, hogy azokban az országokban, amelyekben másodjára tartanak EP-választást, mindig kisebb a részvétel, mint az első voksolás idején. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az első választás idején az emberek még nem szembesülnek azzal: az európai parlamenti választásoknak milyen csekély hatásuk van a belpolitikára - mutatott rá a kutatási igazgató.

Ezek alapján az mondható, hogy a 2009-es részvétel alacsonyabb lesz, mint az öt évvel ezelőtti, több százezerrel kevesebben szavazhatnak. Jelenleg 30-35 százalékos részvétel tűnik a legreálisabbnak, a belpolitikai események és a kampány hatására azonban ez változhat - tette hozzá.

A kutatási igazgató arról is beszélt, hogy vizsgálataik szerint a Fidesz a mandátumok több mint felét szerzi majd meg, míg az MSZP-nek még megfogyatkozott szavazótáborát is nehéz lesz mozgósítania. A mostani adatok szerint a Jobbik bejutása biztosabb, mint az MDF-é vagy az SZDSZ-é. A tapasztalatok szerint minél kevésbé támogatja egy párt az EU-t, annál nagyobb a szavazótábora hajlandósága a választási részvételre - tette hozzá.

Karácsony Gergely a német nagykövetség által szervezett sajtóbeszélgetésen nyilatkozott az MTI-nek. A kutatási igazgató az eseményen arról is beszélt, hogy alapvetően magas az EU támogatottsága Magyarországon. A belpolitikailag megosztott magyar társadalom az unióhoz csatlakozás történelmi jelentőségével egyetért - mutatott rá.

A Medián méréseiből azonban az is kitűnik, hogy a 2004-ben a megkérdezettek 63 százaléka tudta, hogy mi az az Európai Parlament, idén ez az arány 75 százalék volt. Öt évvel ezelőtt a válaszadók 57 százaléka tudta, hogy az EP-képviselőket az állampolgárok választják, ebben az évben ez 55 százalékra csökkent - mondta a szakember.

A beszélgetésen Thomas Petersen, a német Allensbach Intézet kutatója az MTI kérdésére elmondta: Németországra is igaz az, hogy a részvétel az EP-választásokon alacsonyabb, mint a nemzeti parlamenti választásokon. Általában az emberek körülbelül negyven százaléka járul ilyenkor az urnákhoz. Az alacsony részvétel miatt a politikusok is aggódnak, ezért idén az EP-választásokat egy napon rendezik meg helyi voksolásokkal, bízva a magasabb részvételben - fűzte hozzá.

A szakember arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban megváltozott az EU megítélése a német lakosság körében. Habár általánosságban kedvező a vélekedés az unióról a német társadalomban, a többség mégis azt mondja, hogy az EU-tagság inkább hátrányt jelent Németország számára. A bővítés megítélésében is kettőség figyelhető meg: a lakosság alapvetően támogatja az új tagok felvételét a közösségbe, de csak az állampolgárok tíz százaléka gyorsítaná a folyamatot - mutatott rá.

A szemléletváltásban több dolog játszott szerepet: az euró bevezetése, a 2004-es nagyarányú bővítés és a bővítési tárgyalások megkezdése Törökországgal - mondta Thomas Petersen.