Nem oszlatta fel magát a Fővárosi Közgyűlés

A feloszlatást a kezdeményezők 33 képviselője támogatta, az MSZP-SZDSZ-koalíció ugyancsak 33 tagja pedig elutasította.
 
A közgyűlés feloszlatásához 34 szavazatra, minősített többségre lett volna szükség. Ez jelenleg az MSZP-SZDSZ-koalíciónak sincs meg, mivel a mandátumáról lemondott Hunvald György utódjának megjelölt Kivágó Iván Györgyné mandátumának kiadása ellen kifogást nyújtottak be. 
 
Az ellenzék azért kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, mivel a Fővárosi Önkormányzatnak még nincs éves költségvetése, amit március közepéig kellett volna elfogadni. Az indítványt ismertető Tarlós István Fidesz-frakcióvezető hangsúlyozta, hogy ezáltal a közgyűlés az eddig legelemibb törvényi kötelezettségének sem képes eleget tenni. 
 
Az ellenzéki javaslatról hosszas politikai jellegű vita bontakozott ki, amelynek során kölcsönösen egymást okolták azért, hogy a városnak még mindig nincs költségvetése. Az ellenzékiek felrótták a városvezetésnek, hogy csak alibitárgyalásokat folytatott velük a költségvetésről addig, míg Hunvald György le nem mondott mandátumáról. Tarlós István szerint az alibitárgyalásokat jól mutatta az is, hogy a főváros 2010 utáni működését jelentősen befolyásoló kérdésekről nem is kívántak velük egyeztetni. Tarlós István és Hock Zoltán (MDF) úgy vélte, hogy a főváros egyre nagyobb eladósodásáról vagy a BKV helyzetének rendezéséről mindenképpen érdemi vitát kellene folytatni a frakcióknak.
 
A közgyűlés két fideszes tartózkodással döntött arról, hogy újabb egy hónappal meghosszabbítja a Fővárosi Önkormányzat átmeneti finanszírozásról szóló rendeletét. Ez alapján költségvetés hiányában is tovább működhet az önkormányzat és annak intézményei. Az államtól azonban a költségvetés elfogadásáig havonta mintegy ötmilliárd forinttal kevesebb támogatást kap a főváros.