Az írásbeli érettségi vizsgák biztonságos lebonyolítása érdekében - amennyiben a sztrájkok miatt a tömegközlekedés menetrendszerű működésére nem lehet biztosan számítani -, kérik az intézményvezetőket, hívják fel a vizsgázók és szüleik figyelmét arra, hogy az érettségi írásbelikre feltétlenül előre tervezzék meg a vizsgahelyszínekre történő utazást arra az esetre is, ha a közlekedési rendszer valamelyik eleme aznap kiesne - olvasható a tárca tájékoztatójában.
   
Kérik az intézményvezetőket továbbá arra is, hogy az iskola szervezési és infrastukturális eszközeivel élve támogassák a vizsgázókat - például a bejáró tanulók számára kollégiumi férőhely biztosításával -, s ha szükséges, a lehetőségek szerint segítsenek bevonni a szülőket is a felmerülő utazási és elszállásolási problémák megoldásába. Példaként a közös gépkocsival történő utazást, osztálytársak elszállásolását említik a vizsga előtti napon. 
   
Az érettségi vizsgák lebonyolítása során minden aktuális és az iskolák számára sürgős üzenetet az Oktatási Hivatal az ADAFOR programon keresztül juttat el a vizsgaszervező intézményekhez.
   
Az oktatási tárca hazugságnak tartja a Liga elnökének azt az állítását, hogy a német érettségit az veszélyeztetné, hogy Hiller István szakminiszter nem hajlandó leülni tárgyalni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével az elégséges szolgáltatásokról. 
   
A még elégséges szolgáltatásokról az oktatási tárca csak ajánlást adhat ki, amelyet a fenntartók, az iskolák és a szakszervezetek vagy megfogadnak vagy nem, illetve saját egyezségeik alapján módosíthatják. Hiller István egyetlen intézménynek sem fenntartója, s az OKM az iskolák belső ügyeibe tanács szintjén szólhat csak bele - közölte a minisztérium.
   
A tárca tájékoztatójában kitér arra is, hogy a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján minden iskolaigazgató mérlegelheti: az irányítása alatt lévő iskolában az érintett napon megtarthatók-e a tanítási órák. Abban az esetben, ha a hiányzók és bejárók magas száma miatt az igazgató arra a következtetésre jut, hogy nem, akkor a közoktatásról szóló törvény alapján rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el. 
   
A sztrájk miatt kieső tanórákat oly módon kell pótolni, hogy a tanév rendjében meghatározott tanítási napok száma teljesüljön. A rendkívüli tanítási szünet elrendelése nem mentesíti az iskolákat a közoktatásról szóló törvényben rögzített kötelezettség alól: azaz gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről. Amennyiben nincs szükség tanítási szünet elrendelésére, a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók hiányzását igazolt hiányzásként kell elfogadni.
   
Ha a sztrájk miatt az iskola, óvoda, kollégium alkalmazottai nem, vagy csak késve érkeznek be a közoktatási intézménybe, a távolmaradást igazolt távolmaradásnak kell elfogadni. Tekintettel arra, hogy a közoktatásról szóló törvény értelmében a pedagógusok tanítási időkeretébe csak a ténylegesen teljesített tanítási, foglalkozási órák számíthatók be, a sztrájk napjára tervezett órákat teljesítésként nem lehet figyelembe venni. 
   
A nevelési-oktatási intézmény vezetője azonban a fenntartó egyetértésével dönthet úgy is, hogy a sztrájk miatt kiesett tanítási (foglalkozási) órákkal az érintett pedagógusok már megállapított tanítási időkeretét csökkenti, így őket nem éri hátrány.
   
Abban az esetben, ha az iskolában a pedagógusok kapcsolódnak a sztrájkfelhíváshoz, az igazgatónak ugyancsak mérlegelnie kell azt a kérdést, hogy el kell-e rendelnie a rendkívüli tanítási szünetet. A sztrájktörvény szerint a dolgozót a sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás nem illeti meg.