Az egy hónappal azelőtti „drámai jelenet” – a már láthatóan zavart, múltjával viaskodó Kádár egyórás őrült beszéde utáni visszhangokra és négy orvosprofesszor szakvéleményére hivatkozott Grósz, amikor a politikai bizottság (pb) nevében kezdeményezte korábbi patrónusának a formális pártelnöki tisztség és a kb-tagság alóli felmentését. Előterjesztéséből az is egyértelmű volt, hogy a belső hatalmi harcokban meggyengült (ám közben elnöki ambíciókat dédelgető) új főtitkár szerette volna elérni, hogy a nyilvánosság előtt ne a vezetés indítványozza a leváltást, hanem a párttagság.
A főtitkár motivációi talán jobban érthetőek azoknak a trükköknek az ismeretében, amelyeket pártelnöki hatalomra áhítozva vetett be. Egy eddig ismeretlen momentumot az egykori kb-tag – a pártfőiskola utolsó rektora –, Romány Pál osztott meg a HVG-vel.
A cikket teljes egészében megtalálja a legfrissebb HVG-ben.
