Hamis lett volna Kaiser alibije? A bíróság kivár

A bíróság döntését azzal indokolta, hogy megvárja az ügyben Kaiser Ede ellen folyamatban levő perújítási eljárás jogerős döntését, így elkerülhető a bizonyítási eljárás duplikálódása. Az ügyészség módosította a vádat a család ellen. E szerint fenntartotta, hogy a családtagok hamis tanúzást követtek el Kaiser Ede 2002 május 9-i hollétéről tett vallomásukban, de Kaiser Ede a korábbi váddal ellentétben ebben az időpontban nem Móron, hanem ismeretlen helyen tartózkodott.

A bíró kitért arra is, hogy a bankrablás fedezéséül, vagyis ilyen súlyos bűncselekmény ügyében tett hamis vallomás kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, míg ha a bíróság jogerősen felmenti Kaiser Edét a móri vádpont alól, de igazolódik, hogy a család hamisan tanúskodott, a maximálisan kiszabható büntetés 5 évig terjedő szabadságvesztésre módosul.

A vádhatóság a tárgyaláson kifejtett álláspontja szerint Kaiser volt barátnője, szülei és egy varrónő hamis vallomást tettek, amikor azt állították, hogy Kaiser Ede 2002. május 9-én, különböző budapesti helyszíneken volt a mészárlás időpontjában. Az ügyész azt mondta: Kaiser valójában nem járt azokban az időpontokban azokon a helyszíneken, amelyeket a vádlottak a móri ügy nyomozása során tett vallomásukban állítottak, hanem ismeretlen helyen tartózkodott.

A vádlottak a bírósági tárgyaláson azt mondták, ők nem tanúskodtak hamisan, nem biztosítottak alibit Kaiser Edének, az igazat mondták a rendőröknek és korábbi állításaikat fenntartották. Kaiser volt barátnője a bíróság előtt azt is elmondta, hogy két iskolából és munkahelyekről is kirúgták a neve, pontosabban emiatt az ügy miatt. 

A család ügyészség által vitatott vallomása szerint a most 24 éves lány a móri bankrablás napján, még szakiskolai tanulóként nem ment iskolába, hanem akkori barátjával, Kaiser Edével a család csepeli otthonában volt. A szülők műhelyükről, munkából tértek haza a déli órákban, ahol találkoztak Kaiser Edével és lányukkal. Azt mondták, még össze is veszett apa és lánya, mert Kaiser Ede a nagyszobában evett, ahol a család nem szokott. A lány vallomása szerint ezután Kaiser Edével egy pesti varrodába mentek, ezt igazolta vallomásával a varrónő is. Innen Zuglóba, majd ismét Csepelre ment a pár. Mindez a móri bankrablás idején történt a vallomásuk szerint.
 
A 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében 2004. decemberében Kaiser Edét bűnösnek mondta ki a bíróság, Hajdú László esetében azonban a móri vádpontban nem, csak más fegyveres rablásokban mondta ki bűnösségét. 2005-ben a Fővárosi Ítélőtábla ítéletével Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztése jogerőre emelkedett, Hajdú László esetében azonban új eljárást írt elő a táblabíróság. Tavaly októberben a megismételt eljárásban nem jogerősen 17 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság Hajdú Lászlót, Kaiser Edével közösen elkövetett rablások és más bűncselekmények miatt, a móri vádpont alól azonban felmentette.

Kaiser Ede két és fél éve töltötte a móri ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését, amikor tavaly áprilisban perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint ugyanis feltehetően mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és az előzetes letartóztatásban azóta öngyilkosságot elkövető társa. Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésének végrehajtását a Fővárosi Bíróság felfüggesztette, perújítási eljárása tavaly ősszel kezdődött meg, de ítélet még nem született ebben az ügyben.