Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
A Fidesz-KDNP listája elsöprő győzelmet arathat az európai parlamenti (EP) választáson; egy május elején végzett közvélemény-kutatás szerint a szavazatok 66 százalékára számíthat a Fidesz-KDNP a biztos szavazó pártválasztók között és 68 százalékra a részvételüket abszolút biztosra ígérők között - közölte a Magyar Gallup Intézet.
Az MSZP a szavazatok 21-22 százalékát szerezheti meg. Az SZDSZ és az MDF esélytelen a Gallup mérése szerint. A kisebb pártok közül egyedül a Jobbiknak van jó esélye arra, hogy elérje az EP-választásokon is alkalmazott 5 százalékos küszöböt és így mandátumhoz jusson. A jelen mérés szerint a biztos szavazó pártválasztók 4 százaléka voksolna rájuk. Azok körében azonban, akik abszolút biztosra ígérik a részvételüket, a Jobbik már átlépi a küszöböt.
A Jobbik jelenlegi támogatói között a legtöbben azok vannak, akik a 2006-os választáson nem szavaztak. Az MSZP csalódott szavazói valamennyivel magasabb arányban vannak közöttük, mint a Fidesztől elpártoltak. A Jobbik potenciális szavazóinak kiemelkedő aránya elkötelezett választó (74 százalék mondja biztos szavazónak magát és 70 százalék pedig olyannak, aki minden körülmények között részt vesz majd a választáson).
Jóval kevésbé elkötelezett az EP-választáson külön listán induló kis parlamenti pártok támogatói köre. Az MDF szimpatizánsainak valamivel több, míg az SZDSZ tábornak pedig csak valamivel kevesebb mint a fele veszi biztosra a részvételét a voksoláson (55 és 48 százalék). Amennyiben valóban ez lesz a helyzet a választás napján is, akkor az MDF esetleg elérheti a leadott szavazatok 2 százalékát, míg az SZDSZ esetében az eredmény egy százalék körüli is lehet.
Az SZDSZ és az MDF szavazói a tekintetben is a legbizonytalanabbak, hogy valóban a most támogatott párt listájára szavaznak-e majd: a biztosan résztvevő jelenleg MDF szimpatizánsok fele és a jelenlegi SZDSZ szimpatizánsok 60 százaléka "egészen biztos" abban, hogy a most megjelölt pártra fog szavazni. A Jobbik esetében ez az arány 86 százalék.
A nem parlamenti pártok közül a Lehet Más a Politika (LMP) - Humanista Párt (HP) közös listájának támogatói tábora a teljes népességen belül nagyon kicsi (0,7 százalék), de rendkívül elkötelezett (83 százalékuk ígéri biztosra a részvételt és 80 százalék várhatóan tényleg el is megy majd). Az LMP-HP tartalékát jelentheti, hogy a felmérést megelőzően a kérdezettek 19 százaléka hallott csak az LMP-ről mint pártról, és a biztos szavazók körében sem sokkal többen, 23 százaléknyian ismerik őket vagy hallottak róluk.
A felmérés az MCF Roma Összefogás listáját támogató személyt nem talált, a Munkáspárt bázisa pedig hasonlóan a korábbi évtized mérési tapasztalataihoz, valamivel kevesebb mint egy százalékos.
A közvélemény-kutatás szerint, ha "most vasárnap" lenne a választás, minimum 36 százalékos lenne a részvétel. Jelenleg az várható, hogy a 2004-eshez (38,5 százalék) hasonló, vagy annál valamivel magasabb részvétellel választják majd a képviselőket.
A szavazástól egészen biztosan, vagy valószínűleg távol maradók leggyakoribb érve az, hogy nem érdekli őket a politika (ebben a körben 43 százalék mondja ezt), de számosan voltak olyanok is, akik nem látnak olyan pártot amelyre szívesen adnák a szavazatukat (38 százalék). A szavazni nem kívánóknak csak 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért marad majd távol, mert nem tartja fontosnak az EP választást.
A választók elsődleges motivációjában erőteljes szerepet játszik, hogy kifejezzék véleményüket a belpolitikai helyzettel kapcsolatban (is). A biztos szavazók 13 százaléka kifejezetten csak azért venne részt a választáson, hogy belpolitikai kérdésekben nyilvánítson véleményt, de további 50 százaléka számára egyaránt fontosak a belpolitikai szempontok és az, hogy eldönthesse ki jusson az EP-be. Ez utóbbi szempont, önmagában, a biztos szavazók csak 34 százalékát motiválja a részvételre.
A Gallup kérdezői 2009 májusában 1024 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg az otthonukban, személyes módszerrel. A megkérdezésekre 2009 május 2. és 8. között került sor 64 elsődleges mintavételi ponton, az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint tükröző véletlen mintán - olvasható a felmérés összefoglalójában.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.