A szabad demokraták frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján állítását azzal indokolta, hogy ezeket az akciókat nem követte népszavazás vagy az Országgyűléshez benyújtott népi kezdeményezés. Ha az aláírásgyűjtés közjogi aktushoz kötődne, például egy népszavazáshoz, akkor azokat más célokra nem lehet törvényesen felhasználni, megsemmisítésükre szigorú szabályok vonatkoznak - tette hozzá.
 
Megjegyezte, hogy a témát a "három csapás" törvény mellett az EP-választás előtt összegyűjtött ajánlószelvények sorsa is aktuálissá teszi. Emlékeztetett arra: az SZDSZ néhány hete felszólította a többi pártot, hogy hozzájuk hasonlóan a le nem adott ajánlószelvényeket közjegyző jelenlétében semmisítsék meg, de ezt nem tették meg.
 
A képviselő feltette a kérdést, hogyha a Fidesz valóban törvényesen megsemmisítette az ajánlószelvényeit, akkor mi volt az akadálya, hogy mindezt közjegyző jelenlétében tegye meg. Megismételte korábbi kijelentésüket, miszerint az SZDSZ a választójogi törvény módosítását fogja kezdeményezni az esetleges visszaélések megakadályozásáért. A szabad demokraták azt javasolják majd, hogy az ajánlószelvényeket ne a pártok gyűjtsék be, hanem a választók küldhessék vissza térítésmentesen az Országos Választási Bizottsághoz.
 
A Fidesz aláírásgyűjtő akcióit sorolva azt mondta, hogy 2002-ben a 2012-es budapesti olimpia ügyében, 2004 márciusában a költségvetés módosítása érdekében, valamint a nemzeti petícióhoz gyűjtöttek aláírásokat. A politikus elmondta, hogy a legnagyobbik ellenzéki párt bevallása szerint a 2005-ben a nemzeti konzultációhoz gyűjtött aláírások több mint másfélmillió, míg az "államfőválasztás előtt tartott szimpátiaszavazás" több mint félmillió ember véleményét tükrözték. Kitért arra, hogy 2006-ban a Fidesz és a KDNP a 14. havi nyugdíj bevezetéséhez, a Jó reggelt Magyarország című kiáltványhoz és az Igen, Magyarország chartához gyűjtött aláírásokat, idén pedig a három csapás elnevezésű törvényjavaslatukhoz kérik szimpatizánsaik szignóit.
  
A frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta, hogy bármely állampolgár megadhatja az adatait a neki szimpatikus pártoknak, de véleménye szerint ha egy politikai erő sorozatosan ilyen akciókat indít, amelyek nem végződnek közjogi aktussal, akkor alapos a gyanú, hogy az aláírásgyűjtések legfőbb célja egy adatbázis felépítése.
 
A politikus azt mondta, ha a Fidesz olyan adatbázist állít fel, amelyben azt is jelölik, hogy egy-egy szimpatizánsuk hányszor vett részt valamelyik aláírásgyűjtésben, akkor nemcsak a címekhez fér hozzá, hanem azt is mérni tudja, hogy mekkora az adott választópolgár "elkötelezettsége". Ha épül ilyen adatbázis, akkor az törvénytelen - tette hozzá.