A kormányfő eltökélt abban, hogy keresztülviszi szigorú takarékossági programját, és abban is, hogy megakadályozza a jobboldali szélsőségesek erősödését - emelte ki bevezetőjében a liberális újság. Magyarországnak nemcsak a globális gazdasági válsággal, de jelentős, belső okokból fakadó problémákkal is szembe kell néznie - mondta Bajnai arra a felvetésre, hogy Magyarország csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségével tudja visszafizetni külső adósságát.

- A Fidesz és az MSZP közötti mély megosztottság, sőt néha már ellenségeskedés azt eredményezte, hogy az ország az elmúlt tíz évben újra meg újra elhalasztotta a szükséges reformok bevezetését. "Most azonban mindössze három hét alatt elfogadtunk egy nyugdíjreformot, és adóreformot is tervezünk" - mondta a kormányfő. Ez még több is annál, amit az EU és az IMF elvár az országtól.

Az európai parlamenti választásoknál nem kormányokról van szó - válaszolta arra, a Fidesz közvélemény-kutatásokban mért hatalmas előnyére utaló kérdésre, hogy biztos-e benne, hogy kormánya túléli a június 7-i választásokat. Másrészt az MSZP és az SZDSZ kétszáz képviselője írta alá, hogy támogatja a programot, s nem lenne ésszerű kiszállni, még mielőtt a reformok második, "kellemesebb" szakasza elkezdődött volna - tette hozzá Bajnai. Már jelenleg is látni az országgal szembeni nemzetközi bizalom helyreállásának néhány korai, törékeny jelét: a forint tíz százalékkal erősödött az új kormány hivatalba lépése óta.

A Der Standard kérdésére, miszerint ki lehet-e zárni, hogy a forint erősödése ellenére az euró árfolyama ismét 300 forint fölé ugrik, azt felelte: "semmit sem tudok kizárni". Beszélt arról is, hogy a forint leértékelődése nem vezetett az ingatlanok nagyszámú eladásához, a kormány segített azoknak, akik elvesztették az állásukat, és további intézkedéseken dolgozik.

Bajnai védelmébe vette a nemrég elfogadott takarékossági lépéseket, köztük az áfa 20-ról 25 százalékra emelését és a 13. havi nyugdíj eltörlését. Magyarország "nem lábal ki kemény és fájdalmas intézkedések nélkül ebből a válságból". A magyarok 70 százaléka osztja ezt a nézetet egy közelmúltban készült közvélemény-kutatás szerint - idézte a kormányfő.

Magyarországon a pártpolitika az élet minden területére beszivárgott, s a mély politikai megosztottság "megsebzi a magyarok lelkét" - mondta a miniszterelnök. - Vissza kell térnünk a normális kerékvágásba, már csak azért is, hogy erősítsük immunrendszerünket a szélsőségekkel szemben.

A kormányfő tart attól, hogy megerősödik az országban a szélsőjobboldal: "mint ahogy azt az 1930-as évekből tudjuk, válság idején a szélsőségesek könnyebben megvethetik a lábukat". A közelmúltban romák ellen elkövetett aljas gyilkosságok gondosan megtervezettek voltak, és különleges körülmények között követték el azokat, ezért nehéz a felderítésük - vélekedett Bajnai Gordon. A gyilkosságok "pontos háttere még nem ismert, de mint már mondtam, Magyarország elleni közvetlen támadásoknak tekintem ezeket" - tette hozzá a miniszterelnök. A vasfüggöny lebontásának huszadik évfordulója jó alkalom lenne arra, hogy a magyarok megpróbálják áthidalni a megosztottságot. "A magyaroknak elég öntudatosaknak kell lenniük ahhoz, hogy tudják: eső után mindig kisüt a nap" - mondta Bajnai Gordon.