Sólyom visszaküldte e-kézbesítési törvényt

A május 11-én elfogadott jogszabály az államfő szerint nincs összhangban több, ugyanerre a témára vonatkozó törvényjavaslattal, és eljárásjogi szempontból sem kellően kidolgozott. A köztársasági elnök a döntését levélben tudatta Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével.

Sólyom László a levélben felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíróságokon nincsenek még meg a törvény alkalmazásának pénzügyi-technikai feltételei. Az államfő arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvény újratárgyalása és a kapcsolódó törvények tárgyalása során törekedjen a különféle szabályok összhangjára, valamint mérlegelje a bíróságok igazgatásáért felelős hivatal és az ügyvédi kamarák által felvetett szakmai szempontokat is.

Az Országgyűlés május 11-én 216 igen, 155 nem szavazattal fogadta el a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslatot.

Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára korábban azt mondta, a szabályozás kiindulópontja, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik egy, a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása lesz.

A rendszer alkalmas lehet majd arra, hogy a feladói és a címzetti oldalon is természetes személyek vagy hivatalos szervek egyaránt közvetlenül küldhessenek egymásnak iratokat. Az elektronikus kézbesítés elsősorban a bíróság, a közigazgatási szerv és más hatóság, illetve a felek között zajlik majd. A dokumentumokat egy úgynevezett időbélyeg védi majd az utólagos módosítástól.