"Kifejezetten ízléstelennek tartom, hogy egy párt egy évvel a választások előtt ilyen típusú követeléseket hangoztat, mintha kormányozni akarna anélkül, hogy a kormányzás felelősségét viselné. Ez meglehetősen szokatlan és illetlen dolog demokráciában" - mondta a miniszter.
   
A jogszabályról elmondta: a hatvanéves Ptk. szabályozza ma a legalapvetőbb gazdasági és családi viszonyokat. Ezt szeretnék a 21. század alapvetően megváltozott társadalmi, gazdasági berendezkedéséhez igazítani. Azóta persze rengeteg módosítás történt - különösen a rendszerváltás után - de már a három előző kormány is úgy gondolta, hogy komoly tennivaló van - mondta a miniszter. A Horn-kormány 1998-ban létrehozott egy szaktekintélyekből álló előkészítő testületet, amely három kormány ideje alatt dolgozott. E bizottság javaslatai alapján dolgozta ki a minisztérium a Ptk. végleges tervezetét és nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az előkészítésben a testület felkérésére nemcsak jogászok, hanem különböző társadalmi csoportok - például a fogyatékossággal élők - képviselői is részt vettek - ismertette Draskovics Tibor.
   
A miniszter azt mondta: úgy ítélték meg, hogy akkor tesznek jót az országnak, ha a következő fél évszázadra egy olyan világos, egységes elveket tükröző, nyelvezetében, megfogalmazásában is egységes új kódexet alkotnak, amely egyszerre viszi tovább azt, ami bevált, ugyanakkor bizonyos területeken új megoldásokat is tartalmaz. Például a Ptk. része lesz a családjog, amely eddig önálló jogág volt, és beillesztik a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló szabályokat is.
   
Draskovics Tibor szerint a szakmai viták jórészt mentesek voltak a politikai felhangoktól, megfontolásoktól. Mint mondta: ahogy az ellenzéki képviselők folyosói beszélgetéseiből hallatszott, komoly szakmai kifogásuk nekik sincs, "inkább a szokásos ellenzéki, fideszes alapállásból utasítják el a tervezetet".
   
Hozzátette: hogy ezeket a vitákat megnyugtatóan lehessen lezárni, és az új kódex minden apró részletében összecsiszolt legyen, nem kezdeményezik, hogy most, a nyári ülésszak végén legyen a zárószavazás, erre csak szeptember elején kerül sor. Mindezt azért, hogy a nyáron még a kormányzati szakértők és a jogtudósok átnézhessék a jogszabályt, és felhívhassák a figyelmet annak esetleges hiányosságaira, amelyeket a zárószavazás előtt még korrigálni lehet.