Első lépésben már idén nyártól a 18 százalékos adósávba sorolták a távhő áfáját. Molnár Csaba arra a többször feltett kérdésre, hogy jövő évtől mennyi lesz az alsó áfakulcs, úgy válaszolt, hogy arról ősszel, a költségvetési tárgyalás idején kell majd dönteni. (Lapinformációk szerint 5 százalékról 7 százalékra emelkedhet a legalacsonyabb áfakulcs.)
A miniszter kijelentette: a költségvetés egyensúlyát nem a lakossági vagy vállalkozói terhek növelésével, hanem az állami kiadások csökkentésével szeretnék elérni.
A távhő áfájának csökkenése mellett a távfűtésben leginkább érintett panellakások után valószínűleg nem kell vagyonadót fizetni. A január elsejétől életbe lépő személyijövedelemadó-csökkentés miatt pedig egy átlagosan kereső adózó zsebében 188 ezer forinttal marad több, ezért a kormány adópolitikájának egyik nyertesei ezek az emberek - mondta a miniszter.
Kitért arra, hogy felgyorsítják a panelprogramot, amire idén 15 milliárd forintot költenek, és több milliárd forint jut a távfűtéses lakások egyéni mérésének és szabályozhatóságának céljait szolgáló ökoprogramra is. Úgy számolt, hogy ezekkel együtt egy átlagos távfűtéses lakás költségei 25-30 százalékkal csökkenhetnek.
Demszky Gábor főpolgármester üdvözölte a döntéseket, és azt mondta, hogy egy átlagos panellakás éves költségei várhatóan 30 ezer forinttal lesznek alacsonyabbak csak az áfacsökkentés révén. Megjegyezte, hogy a távfűtés energiatakarékos és környezetbarát, az erről való leválás pedig növelné a környezetszennyezést és a szmogot.
Helyettese, Hagyó Miklós arra kérte a lakóközösségeket és a távfűtéses lakásokban élőket, hogy számoljanak és gondolkodjanak el az adatokon. Kijelentette: reméli, annak a több ezer lakásnak a lakói, akik jelezték, hogy leválnának a rendszerről, ezután átgondolják ezt a döntést. Jelenlegi információik szerint 2010-ben nominálisan tovább csökkennek a távhőalapdíjak.
