A gyüttmenteket megállíthatja az önazonossági törvény, de a lakások értékcsökkenését nem
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
A Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága közös állásfoglalást adott ki, amelyben közlik: teljességgel érthetetlennek és szereptévesztésnek tartják a kormány kezdeményezését, amellyel az adófizető polgároktól adomány címén gyűjt pénzt a létrehozott krízisalapba.
A kormány nem karitatív szervezet - szögezi le a négy szervezet, és felhívja a figyelmet, a válság miatt bajbajutottak támogatásának legmegfelelőbb módja a karitatív szervezeteken keresztüli segítségnyújtás.
Az állásfoglalás hangsúlyozza: szakmailag is kifogásolható a krízisalap létrehozása, mert ezáltal a kormányzat egy különálló rendszert állít fel, amely nem kapcsolódik a meglévő intézményrendszerekhez. Ezzel a kormány a valós problémát kezelni nem tudja, csak időben elodázza annak súlyosabb következményeit - áll a dokumentumban.
A szervezetek azt javasolják, hogy egy újabb rendszer létrehozása helyett azon civil szervezetek lehetőségeit bővítsék, amelyek ténylegesen a krízishelyzetet kiváltó okok megszüntetésével foglalkoznak.
Leszögezik azt is, hogy a jelenlegi kormányzat a civil szervezetek működési terét évek óta folyamatosan szűkíti. A szervezetek meglepőnek tartják, hogy az alap részét képezi majd az áramszolgáltatók egyetemes szolgáltatási árréséből származó többletbevétel - 2-2,5 milliárd forint - is. Mint ismeretes, a Magyar Energia Hivatal 2009. április 9-i határozata értelmében ezt az összeget a szociálisan rászorulók között gyakorlatban tevékenykedő, szakmailag hozzáértő civil szervezeteken keresztül kell felhasználni.
A kormány szerdai ülésén döntött a felülről nyitott krízisalap létrehozásáról, amelyet 1 milliárd forinttal hozott létre, de tervei szerint akár 4 milliárd forint is összegyűlhet. Az alapba bárki befizethet, gyarapítja az áramszolgáltatók extraprofitjából való 2-2,5 milliárd forintos hozzájárulás és az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összeg, de a kormány tagjai is fizetnek be pénzt.
A kríziskezelő program augusztus 1-jén indul és november 30-ig tart, a programban részt vevők - több feltétel teljesítése esetén - egyszeri, 20-50 ezer forint közötti, különös méltánylást igénylő esetben 100 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.
