Több hónapos várakozási idővel kapott időpontot egy daganatos beteg PET/CT vizsgálatra, amely további kezelését lenne hivatott segíteni. Pedig az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) napokban megjelent, 2007 második és 2008 első felét sommázó összefoglalója szerint az OEP-finanszírozott betegek esetében akkor 14-18 nap volt az átlagos várakozási idő. Bár a három hónap valószínűleg kiugró példa, a megkérdezett szolgáltatók mégis mind az EBF által megjelöltnél hosszabb időszakot jeleztek: a Pozitron-Diagnosztika Központnál „kb. 40 munkanapban” jelölték meg ezt az időszakot, míg a budapesti és debreceni központokat üzemeltető PET-CT Orvosi, Diagnosztikai Kft. 23, illetve 31 napról számolt be megkeresésünkre. „A három hónapos várakozási idő az OEP-keret kimerítésének tulajdonítható. A szolgáltatók teljes kapacitása nagyobb, mint a biztosító által lekötött mennyiség. Ennek analógiája például az, ha egy kórházi osztályon fizikailag több ágy található, mint amennyit ebből az OEP finanszíroz” – reagált a várakozásra kényszerülő beteg történetére az EBF.

© Stiller Ákos

A PET/CT a pozitronemissziós tomográfia (PET) és a computeres tomográfia (CT) kombinálása egy vizsgálaton belül, s többek között a daganatos betegségek egyik legkorszerűbb diagnosztikai vizsgálataként tartják számon. Magyarországon 2006 óta elérhető tb-finanszírozásban. Három évvel ezelőtt 3200 beteg kapott rá lehetőséget, az esetszám azonban évről-évre nő, idén már 9900 OEP-finanszírozott lelet készülhet, míg 2012-ben ez a szám 12 ezer lesz, így hat év alatt megnégyszereződhet a vizsgálatok száma. Ez azonban még így is kevés, bár 2007-ben az Egészségügyi Minisztérium képviselője még úgy nyilatkozott az Origónak: "A jelenleg befogadott és finanszírozott három szolgáltató kapacitása elegendő az ország teljes lakosságának ellátásához. A finanszírozott vizsgálatok száma ennek értelmében évről évre nőtt, hat év alatt közel négyszeresére: 2006-ban ez a szám 3200 volt, jelenleg pedig 6902 finanszírozott vizsgálatra van lehetőség. A következő években a finanszírozott esetszám várhatóan tovább emelkedik majd. 2006-ban a 3200 finanszírozott vizsgálatból 3157-et végeztek el, 2007-ben pedig az első 10 hónapban 5000 vizsgálat zajlott le, a finanszírozott esetszámok tehát elegendőnek tekinthetőek az ellátáshoz."

A Magyar Nemzeti Rákregiszter adatai szerint azonban Magyarországon közel 300 ezer daganatos beteg él, s tavaly is közel 70 ezer megbetegedést jelentettek. A már említett tanulmány azt is megjegyzi, ha a jelenleg PET/CT-re jogosult betegségek körét vizsgálják csak, akkor is közel 47 ezer ember lenne jogosult a vizsgálatra.

Bár a PET/CT nem minden daganattípus esetében alkalmazható és eredményes, a már említett EBF-tanulmány is jelzi: „a PET/CT vizsgálatok révén nem csak a betegek kezelése és esélyei javulnak, de bizonyos, egyébként elvégzett vizsgálatokra sem lesz szükség a jövőben, s részben az ennek eredményeként felszabaduló források biztosítják a PET/CT vizsgálatok növekvő finanszírozási igényét”. Az elemzés további forrásként jelöli meg a vizsgálatok számának bővítéséhez – a szolgáltatói piac túlkínálatára hivatkozva, s a piaci versenyt hangsúlyozva – az árak csökkentését. Ez azt jelentheti a gyakorlatban, hogy az OEP a jelenleginél alacsonyabb árat alkudhatna ki, hiszen a központok összességében a gépek kapacitását tekintve kétszer-háromszor több vizsgálatot is el tudnának végezni, mint most. „Nagyon sok embernek le kellene ülnie és egyeztetni erről, megbeszélés kérdése” – válaszolta ennek lehetőségét firtató kérdésünkre Tóth Lajos, a PET-CT Kft. szolgáltatási igazgatója. Egyelőre azonban egy 2006-os kormányrendelet szabályozza 2012-ig, hogy melyik évben hány vizsgálatot és milyen értékben finanszíroz az OEP, egyezkedni utána lehetne. Jelenleg 224 ezer forintot fizet a társadalombiztosító egy ilyen vizsgálatért, ami 2012-re a növekvő esetszámok miatt 216 ezer forint lesz majd.

Előírás nincsen, a szakmai elvárás – tekintettel arra, hogy az esetek több mint 90 százalékában onkológiai ellátás miatt van szükség a PET/CT-re – azonban nyilván a minél rövidebb várakozási időt preferálja – tudatta az EBF, amely elemzésében arra is kitért, hogy a szabad szolgáltató (esetünkben központ) választása is jót tenne a betegeknek és a piacnak. A központok részére éves keret van meghatározva, felhasználása időarányosan történhet: „amennyiben a szolgáltató a havi kontingenst nem használja ki, a 'maradványt' később felhasználhatja. Amennyiben a havi kontingenst túllépi, akkor a túllépést a következő hónapban számolja el a biztosító” – tájékoztatott az OEP. „A havi kvóta túllépésére nincs lehetőségünk az OEP-pel megkötött szerződésünk értelmében” – mondták a Pozitronnál. Lehetőség éppen lenne, de a finanszírozás csúszna, így ezt nem vállalják egyik központban sem, mondták el lapunknak.

Minden központ más és más erősségét hangsúlyozta: az egyik helyen a komplex kezelést, másutt a korszerű berendezést, míg a következő helyen a leletek gyors kiadását említették. Ami ez utóbbit illeti, az EBF ebben is talált kivetnivalót: a debreceni és az egyik budapesti centrumról megállapították, hogy „a jóval nagyobb mennyiségben vásárló OEP hosszabb leletezési határidejű) szolgáltatáshoz jut” – a szolgáltatók által adott adatok szerint itt 168 óra, míg másutt ez 72 óra telt el a vizsgálat és a lelet kiadása között 2008-ban.

Magánbetegként tehát jóval előnyösebb helyzetben vagyunk, néhány napon belül időpontot kaphatunk a már említett kapacitásfelesleg miatt. Ez jelenleg Budapesten és Debrecenben 250 ezer forintba kerül, míg Kecskeméten (ahol az önkormányzat vásárolt berendezést, s csak a megyei kórház saját betegeit és privát pácienseket látnak el a Gyurcsány Ferenc által átadott CT-vel, OEP-finanszírozást nem kapnak) 195 ezer forintot taksál a vizit. „Volt olyan esetünk, hogy egy férfi a feleségét a születésnapjára lepte meg egy ilyen vizsgálattal, s kiderült, az asszonynak daganata van” – hoz példát a megelőző vizsgálatok tapasztalataira Horváth Attiláné, a Kecskeméti Megyei Kórház PR-menedzsere. Tóth Lajos tapasztalatai szerint kevés magyar beteg engedheti meg magának, hogy zsebből fizesse a vizsgálatot, nekik is főként külföldi betegeik vannak. Kérdésemre, hogy ez érintheti-e hátrányosan az OEP-finanszírozott betegeket, azt mondta: „olyan nem történhet, hogy azt mondjuk, Marika néni, maga csak két nappal később kerülhet sorra, mert befutott egy orosz csoport”, vagyis nincs privilegizálás – mondta, hozzátéve: amellett, hogy a törvény is tiltja, szabad kapacitásuk miatt erre nincs is szükség.

A megkérdezett szakemberek tapasztalatai szerint az elmúlt 6-8 hónapban ugrott meg a beutalások száma, úgy tűnik, az orvosok „rákaptak” a PET/CT-re, az OEP-keret azonban szűkre szabott, bár egyelőre sem az EBF-hez, sem az OEP-hez nem érkezett panasz a várólista hossza miatt.