Szili Katalin az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi törvényhez nyújtott be módosító javaslatot, amely alapján a kiemelt fontosságú honvédelmi területtel rendelkező települési önkormányzatok kezdeményezhetik a kiemelt területrendezési tervek felülvizsgálatát. Az összesen 19 tagú bizottságból mind a 13 jelen lévő képviselő egyetértett a szocialista politikus indítványával.
A honvédelmi minisztérium képviselője az ülésen kifejtette: a kormány elsősorban azért nem támogatja a radar felépítését megakadályozni hivatott elképzelést, mert a magyar honvédség csak abban az esetben tud eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek, ha az ehhez szükséges objektumokat el tudja helyezni. Hozzátette: a törvénymódosítás eljárási szempontból is aggályos, hiszen egy alsóbb szintű, önkormányzati állásfoglalástól teszi függővé a törvényi szintű védelmet élvező katonai területeket.
Szili Katalin májusban levélben fordult a NATO jelenlegi és jövőbeni főtitkáraihoz, amelyben közölte, hogy határozottan ellenzi a tervezett tubesi lokátort. "Felszólítom Szekeres Imre honvédelmi minisztert, hogy a pécsiek akaratával ne helyezkedjen szembe" - írta akkor az Országgyűlés elnöke.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere pénteken arról számolt be, hogy a városi önkormányzat a helyi építési szabályzat módosításának korrigálását tervezi annak érdekében, hogy ne épülhessen radar a városhoz közeli Tubes-hegyen. Az Alkotmánybíróság (Ab) ezt megelőzően ugyanis - formai okokból - alkotmányellenesnek találta a katonai radar létesítését kizáró pécsi önkormányzati rendeletet.
A Tubes tetején lévő katonai híradó objektum korszerűsítését, és a NATO-radar kiépítését első fokon a katonai építésügyi hatóság, majd másodfokon a honvédelmi miniszter engedélyezte. A másodfokú miniszteri határozatot azonban megtámadták a Fővárosi Bíróságon.
