Döntött a kormány, tovább kell működtetni a Vértesi Erőművet

A határozat szerint a társaság finanszírozását a Magyar Villamos Művek (MVM) biztosítja, azonban az erőműnek hatékonyságnövelő programot kell kidolgozni a veszteségek csökkentésére és a kormány szükségesnek tartja, hogy külső szakértőt vonjanak be a bányaművelés és az erőműi karbantartás hatékonyságának javítására. Az MVM-nek magántőke bevonásával is elő kell segíteni a továbbműködés feltételeinek megteremtését, az intézkedések között a kormányhatározat a privatizációt és az eszközértékesítést említi.

A dokumentum szerint megkezdik a szénfillérként ismert, szénipari szerkezetátalakítási támogatás 2010 utáni meghosszabbításának előkészítését, illetve vizsgálják a támogatás összegének módosítását, egyúttal felkérik a pénzügyminisztert, hogy az intézkedéssel kapcsolatban kérje ki az Európai Unió álláspontját. A szénfillért minden áramfogyasztó fizeti, csak a Vért márkushegyi bányájának üzemeltetésére használható, értéke évi 7 milliárd forint.  A Vértesi Erőmű továbbműködését szolgáló intézkedések eredményéről november 30-ig kell tájékoztatni a kormányt.

Az MTI korábbi tájékoztatása szerint május végén a Magyar Villamos Művek megvizsgálta a 2100 főt foglalkoztató Vértesi Erőmű azonnali, vagy novemberi bezárásának lehetőségét. Keleti György, Oroszlány MSZP-s képviselője elmondta, az erőmű nehéz helyzetének oka, hogy a megtermelt áramot a vállalat kétszer annyiért tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben az összegben nincs benne az a közel tízmilliárdos kártérítési igény, amit a Vért a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződéseknek köszönhet - tette hozzá a képviselő.

A politikus rámutatott, hogy a Vértesi Erőmű működtetése egyrészt nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, mert a 2100 munkavállaló mellett további 1500 külsős munkavállalót foglalkoztatnak, továbbá adók, járulékok és közterhek címén évente nyolcmilliárd forintnak megfelelő összeget fizetnek be az állami költségvetésbe.

Az erőműben a januári 2100 fős létszám 1550 főre csökken. Korábban 240 szerződéses erdélyi bányásznak nem hosszabbították meg a munkaviszonyát, a napokban pedig 300 fő leépítéséről állapodtak meg a szakszervezettel.

A Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat - a Vértesi Erőmű nevének említése nélkül - felhívja a pénzügyminisztert: intézkedjen a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnál, hogy az állami többségi tulajdonban lévő társaságok alakítsanak ki hatékony vállalatirányítási kereteket, beleértve a kockázatkezelést és a belső ellenőrzést.

A korábbi tájékoztatás szerint többek között a Vértesi Erőművet is birtokló Magyar Villamos Művek Zrt. tett feljelentést "a társaság korábbi vezetése által kötött kétes ügyletek miatt", illetve a közelmúltban elbocsátották a magyar légiforgalmi irányításért felelős társaság vezérigazgatóját, mert 48 millió euró értékben kötött jelentős veszteséget okozó devizaügyleteket, amiért a társaság felügyelőbizottsága büntetőfeljelentést tett.