A frakcióvezető-helyettes azt írta bejegyzésében, hogy az SZDSZ-nek teljes politikai, személyi és szervezeti megújulásra van szüksége, amit véleménye szerint jó eséllyel a Parlamenten kívül kell megtenni. Kijelentette, ha a a liberális párt képes szembenézni ezzel és erős felhatalmazást ad a hosszú távú építkezéshez, akkor vállalja ezt "a lehetetlennek tűnő feladatot".

A jövő kapcsán úgy fogalmaz, hogy mindenkivel együtt tud dolgozni, leszámítva azokat, akik az SZDSZ újbóli megerősödését egy antiliberális fordulattól várják, illetve azokat, akik saját pozíciójuk megtartása érdekében más pártok listái felé "kacsintgatnak".

A múltra visszatekintve úgy értékel, hogy a június 7-i európai parlamenti (EP) választási eredmény sok egyéb tényező mellett három fő okra vezethető vissza. Gusztos Péter szerint választóik számára követhetetlen volt a kormányhoz való viszonyuk. Eközben az SZDSZ saját hagyományos szavazótáborától "kulturálisan idegen" kísérletet tett arra, hogy szociálliberális pártból a nagyvállalkozók pártjává váljon - ezzel új szavazókat nem szerzett, a régiek közül viszont sokan elfordultak a párttól. Végül a párt egyes politikusai súlyos korrupciós ügyekbe keveredtek, vagy annak árnyéka vetült rájuk, hogy a politikai életben való részvétel nem több számukra, mint befolyásuk és vagyonuk növelésének eszköze.

Mindezek miatt a képviselő alapvető politikai-tartalmi feltételnek tartja a kormányhoz való viszonyuk tisztázását, az SZDSZ hagyományos, a szabadság és szolidaritás jelszavával lefedett értékeihez való visszatérést és a párt megtisztítását azoktól, akik önkormányzati vagy egyéb pozíciójukat személyes előnyszerzésre használták.

Gusztos Péter kijelentette, hogy az SZDSZ-t vezethetővé kell tenni és ennek érdekében haladéktalanul meg kell szüntetni a kétfejűséget: a frakcióvezetői tisztséget a pártelnöknek vagy jelöltjének kell betöltenie.

Kitér arra is, hogy az új elnöknek időre van szüksége a nyugodt építkezéshez és felhatalmazást kell kapjon arra, hogy vérátömlesztést hajtson végre a pártban. Ezért véleménye szerint a párt alapszabályában kell rögzíteni, hogy az elnöki mandátum három évre szól, s hogy a pártelnöknek vétójoga van a választókerületi elnökök, a képviselőjelöltek kiválasztásánál és az országos lista első 10 helyére. Ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy az alapszabályuk megadja ezt a lehetőséget a főpolgármester-jelöltnek a fővárosi önkormányzati lista első harmadára.

A frakcióvezető-helyettes úgy látja, hogy az új elnök szinte reménytelen helyzetben veszi majd át a pártot, és csak akkor van esélye, ha egyértelmű támogatást és erős felhatalmazást kap. Leszögezi, hogy mindezek miatt a fent megfogalmazott feltételek nem képezik politikai alku tárgyát, és felelősségteljesen csak akkor vállalhatja és vállalja el az elnöki jelölést, ha azok együttesen teljesülnek.

Fodor Gábor, a párt elnöke június 7-én jelentette be, hogy az EP-választás eredménye miatt felajánlja lemondását, majd hat nap múlva az országos tanács ülésén le is mondott posztjáról. Az országos tanács előbb július 4-ét jelölte ki az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésének időpontjaként, ahol az elnök mellett a 12 ügyvivőt is megválaszthatják. Az MTI információi szerint a szombatra összehívott rendkívüli ülésen viszont július 12-ét fogják javasolni.