Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
Ez az első olyan, a 2006 őszén történekkel kapcsolatos kártérítési ügy, amelyet az LB érdemben elbírált - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a felperes jogi képviselője az ítélethirdetés után az MTI érdeklődésére. Kollár Tibornak a Fővárosi Ítélőtábla tavaly novemberben jogerősen egymillió forint kártérítést ítélt meg, amiért 2006. október 23-án a tüntetésen a rendőrök az Alkotmány és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán fejbe ütötték tonfával, megbilincselték, előállították és két napig szabálysértési őrizetben tartották, ezzel pedig a rendőrség megsértette a férfi személyes szabadsághoz és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. Az ítélőtábla a BRFK-t 700 ezer forint, a Rebisz jogutódját 300 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A Rebisz jogutóda, a Készenléti Rendőrség az ítéletet tudomásul vette, a BRFK azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be és kérte a kereset vele szembeni elutasítását.
A BRFK azzal érvelt: Kollár Tibor a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, előzetesen be nem jelentett demonstráción vett részt, ahol a rendezvény elveszítette békés jellegét, és a rendőrség a jogszabályi kötelezettségének tett eleget, amikor feloszlatta a rendezvényt. A BRFK szerint a felperes jogsértő magatartást tanúsított, gyanúsítható volt a szabálysértés elkövetésével, ezért a rendőrségnek gyorsan kellett intézkednie. A BRFK hivatkozott arra is, hogy nincs szó kártérítést megalapozó nyilvánvaló és kirívó jogsértésről. A BRFK arra is hivatkozott, hogy ugyan a BRFK vezetője rendelte el az oszlatást, de a Rebisz állománya hajtotta végre, a végrehajtás jogellenességéért pedig nem vonható felelősségre.
A Legfelsőbb Bíróság szerdán kimondta: a BRFK felülvizsgálati kérelme nem volt alapos. Az LB szerint az elbírálás szempontjából meghatározó jelentősége volt annak, hogy a BRFK fellebbezésében nem támadta az elsőfokú bíróság ítéletének azt a részét, miszerint a BRFK azzal, hogy Kollár Tibort 2006. október 23-án megalapozatlanul előállította és szabálysértési őrizetben tartotta október 23. és 25. között, megsértette a felperes személyes szabadság védelméhez fűződő személyiségi jogait. Így tehát a felperes előállításával és őrizetben tartásával kapcsolatos jogsértés megállapítása a fellebbezési eljárásnak nem volt tárgya, az LB kötve volt ahhoz a bírósági megállapításhoz, hogy megalapozatlanul történt a felperes előállítása és szabálysértési őrizetben tartása, így pedig jár a kártérítés a felperesnek.
Gaudi-Nagy Tamás, Kollár Tibor jogi képviselője szerint az LB szerdai ítélete jelentős fordulót hozhat a 2006. őszi tömeges rendőri jogsértések miatti jóvátételi ügyekben. Az ítéletet értékelve kijelentette: az a korábbi bírói gyakorlatot megerősítve megállapította, hogy jár a kártérítés a fogva tartás, meghurcolás miatt, amikor megalapozatlan rendőri intézkedést foganatosítanak. Elmondta: Kollár Tibor ellen indult szabálysértési eljárás, de ezt jogerősen megszüntették, vagyis a rendőri intézkedés megalapozatlan volt.
