Két nappal azután, hogy a rendőrség – más tüntetőkkel együtt – elhurcolta az Erzsébet térről a Magyar Gárdáért (és Budaházy Györgyért) demonstráló Vona Gábort, a Jobbik-vezér sajtótájékoztatót tartott. Szerinte a Gödörnél összegyűlt tömeget a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel és szó sincs arról, hogy a rendezvény „nem engedélyezett tüntetés lett volna”. Vona azzal érvel, hogy a Gödörhöz nem is jelentettek be tüntetést, így azt be sem lehetett volna tiltani. Spontán tüntetést pedig nem lehet feloszlatni – emlékeztetett.

A gyülekezési jog olyan alapvető jog, amely mindenkit megillet. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény értelmében bárki szervezhet békés összejöveteleket, felvonulásokat és tüntetéseket, a rendezvény résztvevői pedig véleményüket szabadon kinyilváníthatják. Egy „kikötés” van csupán: a rendezvény nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, illetve nem sértheti mások jogait, szabadságát.

Vona Gábort spontán elhurcolják. © Bődey János

A tüntetést nem kell engedélyeztetni, a szervezőnek csupán bejelentési kötelezettsége van a rendőrség felé, a rendezvény megtartása előtt legkésőbb három nappal.

A faxon elküldött bejelentésben a szervezőnek – neve és lakcíme mellett - le kell írnia, hogy mikor (hány órától hány óráig), s hol szeretne tüntetni, mi a rendezvény célja, programja, hány résztvevőt vár, illetve hány fős rendezői gárda segíti a rendezvény zavartalan lebonyolítását. Ha felvonulásról van szó, a pontos útvonalat is tartalmaznia kell a dokumentumnak. Budapesti tüntetések esetén a bejelentés a BRFK Rendészeti Szervek Biztosítási Osztályánál landol a Teve utcában.

A rendőrség a bejelentés alapján eldönti: tudomásul veszi-e a rendezvényt vagy sem, magyarul: „engedélyezi-e” vagy „megtiltja”. Nem tudomásul venni, azaz „megtiltani” csak két esetben lehet: ha a rendezvény a népképviseleti szervek (a parlament) vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedést más útvonalon nem lehetne biztosítani. Ezekben az esetekben a rendőrségnek a tiltó határozatot a bejelentést követően 24 órán belül közölnie kell a szervezővel.

Együttműködtek a rendőrökkel

A valóságban általában ez úgy zajlik, hogy a rendőrség egyik munkatársa a 24 óra letelte előtt telefonon is egyeztet a szervezővel. Ha a bejelentés hiányos, netán a BRFK szeretne valamit módosíttatni, a szervezővel személyesen is találkozot beszélnek meg. A Magyar Gárda honlapjára feltett, június 21-i keltezésű rendőrségi jegyzőkönyv is egy ilyen személyes egyeztetésről árulkodik. Eszerint egy magánszemély, bizonyos Incze Béla július 4-én délután 5 óra és este 9 között szeretett volna tüntetést szervezni a Kossuth térre, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium épülete elé. Ekkor még szó sem volt a Magyar Gárda melletti szimpátiatüntetésről, a rendezvény célja a „politikai ügyekben üldözöttekkel való szolidaritás vállalása” volt (a szervezők Budaházy György mellett kívántak demonstrálni). Bár a jegyzőkönyvből nem derül ki, Inczét valószínűleg a rendőrök invitálták a Teve utcába, arra kérve, módosítsa a helyszínt, ellenkező esetben várhatóan be kell tiltani a rendezvényt, mert az akadályozhatja a „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését”. Noha megkérdőjelezhető, hogy egy szombati napon valóban zavarta volna-e bárki munkáját a tüntetés, tény, hogy Incze engedett és a rendőrség kérésének megfelelően új helyszínt, a Szabadság teret választotta.

A Gárda honlapjára feltett jegyzőkönyv megléte természetesen nem jelenti azt, hogy a rendőrség ekkor már tudomásul vette az Incze által szervezett tüntetést, arról viszont árulkodik, hogy a szervező időben tette a bejelentést, a helyszín tekintetében kompromisszumképes volt, a rendőrség pedig nem tájékoztatta őt ekkor arról, hogy a a helyszínt már korábban lefoglalták. Pontosabban a Belváros – Lipótváros Önkormányzata erre az időpontra (illetve a hétvégére) a kerület közterein több rendezvény megtartását engedélyezte saját hatáskörben, azaz önkormányzati rendelet alapján az előző hónapokban. Ahogy Rogán fogalmaz közleményében: azt megelőzően tették ezt, hogy a politikai rendezvényt bejelentették volna. (Kérdés persze, hogy Rogánék honnan tudták, Incze mikor jelentette be a tüntetést.) A polgármester azonban csak két nappal a tüntetés időpontja előtt, július 2-án kérte a rendőrségtől a helyszín, így a Szabadság tér biztosítását. A rendőrök ekkor jelezhették Inczének, hogy a Szabadság térre szervezett tüntetést nem veszik tudomásul, azaz „megtiltják”.

Sehol sem jó?

A szervező később hiába jelentett be újabb helyszíneket – a Bazilika előtti Szent István teret és a Kossuth teret –, ezeket sem vette tudomásul a rendőrség. A tüntetők végül a Gödörnél gyülekeztek, a rendőrség ott oszlatott. A törvény szerint ezt megtehette, hiszen a rendőrség által tudomásul nem vett, de mégis megrendezett tüntetés feloszlatható. Egy tavaly született alkotmánybírósági határozat értelmében csak az a be nem jelentett tüntetés nem oszlatható fel, amelyet azért nem jelentettek be, mert a tüntetésre okot adó esemény három napon belül történt, tehát már nem is tudták volna határidőn belül bejelenteni. Magyarul a tüntetés spontán, szervezetlen akció. Csakhogy a Gödörnél tartott rendezvényt már jóval előbb elkezdték szervezni, jóllehet nem az Erzsébet téren és először nem Gárda-ügyben. A Magyar Gárda honlapján található felhívás viszont arról tanúskodik, hogy a gárdával szimpatizálókat már csütörtöktől a később betiltott rendezvényhez invitálták. Ez esetben viszont szó sincs spontán tüntetésről, azaz a rendőrség jogszerűen oszlatott.

Ugyanakkor a rendőrség eljárása is aggályos, mivel egyik helyszínen sem vette tudomásul a tüntetést, noha a jegyzőkönyv tanúsága szerint a szervező mindvégig együttműködött a BRFK-val. Rejtély, miért gondolták úgy a rendőrök, hogy tiltó okok állnak fenn akkor, ha a tüntetést a Bazilikánál tartják meg. Ráadásul a rendőrség azóta is hallgat, hétfőn kérdéseink dacára határozottan elzárkóztak attól, hogy a tiltást érdemben megindokolják.