Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Júniusban a megkérdezettek 33 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, mely szerint az országba menedékkérő ne tehesse be a lábát. A válaszadók 10 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (57 százalék) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését - írták a közvélemény-kutatás összegzésében.
Mint kiemelték, az idegenellenesség mértéke 2007 óta lényegében változatlan. Mértékének kezdeti gyors növekedése (1992-1995) után előbb ingadozott (1996-1998, 1999-2001), majd 2002 óta kisebb ingadozások mellett 25-33 százalék között stabilizálódott.
A kutatók megkérdezték a mérlegelőket, hogy mely etnikumú menekülteket nem fogadnák be szívesen. Míg 2006-hoz képest 2007-re a mérlegelők körében minden potenciális bevándorló etnikai csoporttal szemben nőtt, addig 2007 óta csökken az elutasítás mértéke.
A Magyarországra érkező különböző etnikumú menekültek befogadását elutasítók aránya a mérlegelők körében 2009 júniusában: a pirézeket 63 százalék, a románokat 71 százalék, az oroszokat 72 százalék, a kínaiakat 75 százalék, az arabokat 80 százalék utasítaná el. (A piréz egy kitalált népcsoport, amellyel a Tárki kutatói a reflexszerűen jelentkező idegenellenesség mértékét vizsgálják 2006 óta.)
Ez évben az idegenellenesség mértéke az átlagosnál (33 százalék) sokkal magasabb az iskolázatlanok (48 százalék), a nyugdíjasok (39 százalék), a munkanélküliek (44 százalék) és a parlamenti választáson biztosan nem szavazók (40 százalék) körében. Az idegenbarátság az átlagosnál (10 százalék) inkább jellemzi a budapestieket (16 százalék), a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket (22 százalék), a vállalkozókat (19 százalék) és a tanulókat (17 százalék) - derült ki a vizsgálatból.
