A Magyar Gárda jogerős feloszlatása bizonyítja, hogy a jogállami intézmények nem eszköztelenek a szélsőséges szervezetekkel szemben. „Ha pedig a nyilvánosságban egyértelműen elítélő kép alakul ki a jogerős döntéssel szembeszegülő szervezetekről, akkor ez a demokratikus és a jogállamisággal össze nem egyeztethető szélsőséges politikai törekvések között húzódó határt is kijelöli. Egyelőre azonban nem ebbe az irányba mutatnak az események” – írja elemzésében a Political Capital.

Az intézet szerint a rendőrséget is elbizonytalanítják a július 4-i tüntetés és oszlatás utáni kritikák, a rendőri fellépések és azok indoklása nem következetes. A Gárda feloszlatása ráadásul nem jelenti automatikusan a mozgalom megszűnését; sőt: rövid távon növeli a szervezet, valamint a Jobbik jelentette kockázatot. Fennáll ugyanis annak veszélye, hogy a párt „futva a gárda után” rendszerellenesebb pozíció felé tolódik, a Magyar Gárda pedig illegalitásba szorulva tovább radikalizálódik.

Vona Gábor Jobbik-vezér rendőri "kísérete" © Bődey János

A PC elemzése szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy az illegálisan működő és így egyre nehezebben kontrollálható Magyar Gárda a Jobbik számára is veszélyessé válhat. A PC szerint ennek jelei már láthatóak voltak a július 4-i Gárda-tüntetésen is: a demonstráció szervezése az elemzők szerint vélhetően nem a Jobbik vezetésének ötlete volt. „Vona Gábor viszont kényszerhelyzetbe került múlt szombaton, kénytelen volt megjelenni a tüntetésen, különben a Gárda elszakadása radikálisan felgyorsult volna. A Jobbik vezetése elkeseredett küzdelmet folytat annak érdekében, hogy fenntartsa a Magyar Gárda feletti kontrollt, annak irányítása viszont már mintha részben ki is csúszott volna a párt elnökének kezéből” - írják.

Az elemzés szerint azzal, hogy a Gárda illegálissá válik, az ügyészségi törvényességi felügyelet sem érvényesül majd. „A tagok mind nagyobb hajlandósága az illegális akciókra megnehezítheti a szervezet ellenőrzését. A mozgalom önállósodó, jogi és nyilvánossági kontroll alól felszabaduló sejtjei a további radikalizálódás veszélyét rejtik magukban” – olvasható az elemzésben. A jogalkalmazó szervek bizonytalansága a PC szerint csak tovább erősíti a szélsőjobboldalt – amit szerintük jól mutat, hogy a rendőrség korábbi erőteljes fellépése után a július 11-i tüntetésen mutatott passzivitását a Jobbik vezetői már saját győzelmükként és a „hatalom meghátrálásaként” ünnepelték.

Bár a PC szerint egyelőre nem látható, miként reagálnak a feloszlatásra és az azt követő eseményekre a párthoz nem ideológiai elkötelezettségből és gyengén kötődő szavazók, nem zárható ki, hogy a párt támogatottsága némileg csökken. „A Jobbik több mint négyszázezer szavazójának jelentős része vélhetően inkább a párt új arcai és mondanivalója, a rendpárti retorika, a romakérdés felvállalása miatt választotta a pártot. A rendőrséggel való nyílt és rendszeres szembeszegülés, illetve a jelenlegi demokratikus jogállami berendezkedést nyíltan elutasító, az utcai rendbontások egyik főszervezőjeként ismert Budaházy György melletti kiállás pedig egy részüket eltaszíthatja a párttól” - írják.