Miközben a nem romák 23 százaléka a romák szegregálásában látja a roma-nem roma konfliktusok csökkentésének megoldását, addig a romák körében az integráció gondolata a legnépszerőbb. A Marketing Centrum közvélemény-kutató intézet előbb idén januárban egy 1000 fős lakossági mintát faggatva vizsgálódott a "cigánykérdésről", ezt pedig márciusban 800 roma kikérdezése követte.

A kutatás főbb következtetései szerint a romák kisebbnek érzik a roma – nem roma ellentétet, mint a nem
romák, és a pártpolitikai feszültséget sem látják olyan nagynak, mint a többség. Ugyanakkor a szegények – gazdagok, és a Budapest – vidék ellentéteknél a roma válaszadók átlaga a magasabb.

A romák legtöbbje úgy véli, hogy a lakóhelyén ugyanolyan a közbiztonság, mint más területeket, sőt többen gondolták, hogy még jobb is, mint amennyi szerint rosszabb. A romákat viszont jobban aggasztja a szélsőjobb
térnyerése, mint a többségi társadalmat, és mindössze 2 százalékuk gondolja azt, hogy Magyarországon egyáltalán nincs szélsőjobboldali veszély. A roma közvélemény többsége úgy érzi, Magyarországon növekszik a cigányellenesség, ám a válaszadók 73 százaléka azzal is hajlik egyetérteni, hogy az etnikumok közti konfliktusok kialakulásáért sokszor a cigányok is felelısek.

A romák szerint a romák összetartóbbak, és jobb a zenei érzékük, mint a többieknek, emezeklről viszont úgy vélik, okosabbak, intelligensebbnek érezni a romák, mint a romák.

A romák problémái

A roma közvélemény a munkanélküliséget és a szegénységet érzi a romák legnagyobb problémájának - áll a kutatásban. Ezekhez képest minden egyéb másodlagos. A többségi társadalom többsége hajlamos a romák lustaságának, illetve
a segélyekből élésnek tulajdonítani azt, hogy a romák körében nagyon magas a munkanélküliség, a romák viszont a munkahelyek hiányának és a munkaadók negatív diszkriminációjának tulajdonítják ebben az elsődleges jelentőséget. Ugyanakkor azért a romák hozzáállására vonatkozó válaszok esetében is pozitív a válaszaik mérlege.

A roma társadalom többsége tisztában van az iskola szocializációs szerepével és a tudástőke megszerzésnek fontosságával - áll a felmérésben. Ugyanakkor a többség azt is gondolja, hogy az igazán fontos dolgokat a családban tanulhatják meg a gyerekek, és hogy a leleményesség fontosabb, mint az amit az iskolában lehet megtanulni. Valamilyen iskolai diszkrimináció előfordulásáról a válaszadók 76 százaléka tett említést, és ez azért meglehetısen sötét képet fest a roma gyerekek iskolai helyzetéről. Ugyanakkor ritkák ezek az esetek, és a romák 59 százaléka azt is számon tartja, hogy a tanárok legalább időnként a kötelességükön túl is segítik a roma gyerekeket.

A tanulmányt teljes egészében ezen a linken érheti el.