A parlamenti honlapon található adatok szerint tizenkét érdemi törvényt terjesztett elő és fogadtatott el az Országgyűléssel a Bajnai-kormány. Ezek között szerepel például a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelméről szóló törvénycsomag, amelyet nemrégiben hagyott jóvá az Európai Bizottság.

A Bajnai-kormány két adócsomagot – a 2009-est és a 2010-est – alkotott: az idei szabályok változtatását már előkészítette a Gyurcsány-kabinet, ezt módosította az Oszkó Péter vezette Pénzügyminisztérium.

A két csomag mellett elkészült még külön törvényben a vagyonadóról szóló jogszabály is, amely az adócsomagból kiemelve rendelkezett a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) megszüntetéséről is. A két elem összevonására azért volt szükség, mert ha a parlament elutasította volna a vagyonadót, nem lett volna fedezet az eho eltörlésére.

Sólyom László köztársasági elnök a száz nap alatt csupán egy törvényt, a gyermekek védelméről, illetve a szociális tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabályt küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Az államfő nem értett egyet a gyes jogosultsági idejének csökkentésével, mondván, hogy az anyák munkába való visszatérését nem kikényszeríteni, hanem ösztönözni kell.

A parlamenti többség lényegét tekintve változtatások nélkül fogadta el újra a jogszabályt. Bár a törvények előkészítésénél több szocialista politikus is éles kritikát fogalmazott meg, az MSZP-frakcióból nem lépett ki senki. Igaz, több képviselő a frakciódöntéssel szemben szavazott egy-egy ügyben. Ilyen volt Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere, aki a 13. havi nyugdíj elvételével nem értett egyet, Laboda Gábor, Üröm polgármestere - Mécs Imrével együtt - pedig a vagyonadóra mondott nemet.

A vagyonadó ügye megosztotta az SZDSZ-t is, bár a frakció a támogatás mellett döntött, mégis heten ellene szavaztak, köztük Fodor Gábor akkori pártelnök is.