A nehéz szállítógépekkel - 12 ország együttműködésében - katonákat, harcjárműveket és humanitárius segélyeket is szállítanak elsősorban távoli országokba, akár háborús körülmények között is - közölte még vasárnap Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A NATO úgynevezett Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC) nevű programja keretében három, amerikai gyártmányú, C-17 Globemaster típusú repülőgép fog állomásozni Pápán.

A C-17-es 53 méter hosszú, 265 tonnás, négy hajtóműves gép. A 26,8 méter hosszú, 5,4 méter széles és 3,7 méter magas rakterében 74 tonnányi terhet képes egy ilyen repülőgép a magasba emelni. A gépeket egy nemzetközi csapat, a Nehéz Légiszállítási Ezred (HAW) kezeli majd; az ezred tervezett létszáma 131 fő.

74 000 kilogramm terhet tud cipelni - tekintse meg galériánkat a helyszínről! © Stiller Ákos

A SAC-program a NATO-tól függetlenül működik; tíz NATO-tagállam (Egyesült Államok, Bulgária, Észtország, Magyarország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia és Szlovénia), valamint a békepartnerségi programhoz csatlakozott két másik ország (Svédország és Finnország) együttműködésével jött létre. A programban részt vevő országok a felhasználandó repülési idő arányában szállnak be a beruházásba és a működtetésbe. Magyarország két százalékkal, másfél milliárd forinttal szállt be a beruházásba, és az országra eső évi működtetési költség várhatóan egymilliárd forint lesz - részletezte. A tárcavezető elmondta: a C-17-eseket Magyarország az afganisztáni, a sínai-félszigeti és a ciprusi küldetésekhez fogja használni. Ha ezt Magyarország bérlettel oldaná meg, tizennégyszer többe kerülne. Szekeres Imre kiemelte, hogy Magyarország gazdasági szempontból is profitál abból, hogy a pápai reptér adhat otthont a C-17 légiflottának: például a beruházásnak köszönhetően 300 új állás jöhet létre a térségben.

A program részeként - részben NATO-forrásból - mintegy 9 milliárd forintból modernizálták a pápai katonai repülőteret, így építettek egy új hangárt, felújították a guruló utakat, különböző speciális területeket alakítottak ki, korszerűsítették a repülőtér világítási rendszerét, illetve elkészült egy modern üzemanyag lefejtő-tároló rendszer is. A további lehetőségekről szólva a honvédelmi tárca vezetője megemlítette: tárgyalásokba kezdett a magyar és a kanadai kormány arról, hogy a jövőben a kanadai hadsereg négy C-17-es szállító repülőgépe is használhassa a pápai repülőgépbázist; a megállapodás után a Boeing - a C-17-esek gyártója - szerelőüzemet nyithat Magyarországon. A miniszter az MTI-nek elmondta, hogy a tervek szerint már 2011-től használhatnák a kanadaiak a pápai bázist, és további egy-két éven belül megnyílhat a Boeing szerelőüzeme is.

A hétfői átadáson jelen lévő Bajnai Gordon beszédében történelminek nevezte, hogy 12 ország együttműködésével sikerült létrehozni a katonai légiszállítási flottát. A miniszterelnök szerint ez Magyarország, de a NATO szempontjából is történelmi lépés volt. "Nem lehet eléggé értékelni és megbecsülni azt a stratégiai együttműködést, amellyel a stratégiai légiszállítási képesség programja megvalósult" - vélte a kormányfő. Ennek köszönhető, hogy mostantól mindannyiunk biztonságát szolgálja a világ egyik legmodernebb szállítórepülőgépe - fűzte hozzá. Bajnai Gordon szerint komoly és megbízható partnerei vagyunk a NATO-nak, amire jó bizonyíték, hogy Magyarország adhat otthont a program bázisának.

Claudio Bissogniero azt mondta, hogy Magyarországnak nagyon fontos szerepe van abban a modellértékű összefogásban, amelyet a nemzetek külön-külön nem lennének képesek létrehozni. A főtitkárhelyettes méltatta Magyarország és Pápa erőfeszítéseit a program létrejöttének érdekében.

A beszédek után Szekeres Imre átadta a repülőgépek kezelésével megbízott nemzetközi csapat, a Nehéz Légiszállítási Ezred (HAW)  zászlaját. Szekeres Imre nem mondott beszédet, de egy újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország egy évben 60 órával rendelkezhet a gépek repülési idejéből; ez elegendő például az Afganisztánban állomásozó magyar katonák ellátásának szállítására. Arra a kérdésre, hogy hová repül először az óriásgép, a honvédelmi tárca vezetője nem kívánt válaszolni.