Július 28-án indul a lakásmentő program, amely azok számára válik elérhetővé, akik munkanélkülivé váltak, vagy más okból átmeneti fizetési nehézségei támadtak. Ők állami kezességvállalás mellett áthidaló kölcsönt vehetnek fel bankjuktól, ami legfeljebb két évig fedezi a jelzálogalapú hitel, illetve lakáslízing törlesztőrészletének egy részét, kamata 10 százalék körül mozog. A bank a kamaton kívül más terhet nem számíthat fel. A kölcsönt a munkanélkülieknek a folyósítást követő 10, a többieknek 5 év alatt kell visszafizetniük.

A kormány arról is döntött, hogy a 2005-ben hozott Bérlakás Hitelprogramról hozott határozatát módosítja, s ennek értelmében az önkormányzatok saját erő nélkül vásárolhatják meg a hiteltörlesztést fizetni nem tudó tulajdonosok lakásait, akár elővásárlási jog alapján, akár a tulajdonossal zajló megegyezés alapján teszik azt, ehhez a Magyar Fejlesztési Bank nyújt kedvezményes hitelt. Feltétel, hogy a város a korábbi tulajdonosnak adja bérbe a lakást. A részletekről a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter július 31-ig dönt.

Az önkormányzatok azonban nem okvetlenül tartják jól kimunkáltnak a kedvezményes hitel ötletét. „A kormány így nem megoldja, hanem továbbtolja a problémát az önkormányzatokra” – ezt mondta lapunknak Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A városvezető szerint, figyelembe véve, hogy jövőre 120 milliárdos elvonással sújtaná az önkormányzatokat a kormány jövőre, "életveszélyes" dolog a települések többségének hitelt felvenni. A politikus azt is kifogásolja, hogy a döntéssel a kormány most sem az érintett, bajba került hiteleseknek, sokkal inkább a bankoknak segít. „Ha az önkormányzat megvesz egy tízmilliós hitelre vásárolt lakást hétmillióért, a hitelfelvevőnek megmarad a hárommillió forint tartozása a bank felé, amit törlesztenie kell majd, így valószínűleg továbbra sem tudja majd fizetni a részleteket” - érvelt a polgármester. Arra a kérdésre, hogy Debrecen él-e majd a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségével, azt mondta: ki kell dolgozni azt a rendszert, amelyben dönthetnek arról, kinek a lakását és milyen feltételekkel vásárolják meg, s ezt csak hitelből tudják fedezni. Azt is hozzátette: ez valamikor ősz folyamán valósulhat meg.

Szegeden nem született még elhatározás a kormány mentőcsomagjával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a kormány döntése óta nem volt olyan közgyűlés, ahol tárgyalhattak volna. "Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem akarjuk kezelni a problémát" – mondta a hvg.hu-nak Szentgyörgyi Pál, Szeged alpolgármestere. A politikustól azt is megtudtuk: a városban működő, a lakáspiac finanszírozásában jelentősen részt vevő bankfiókoktól kértek már tájékoztatást a bajba kerülők várható számáról, eszerint tízes nagyságrendről van szó. „A jelzések szerint nem várható a pénzintézetektől, hogy számottevő mértékben élni szeretnének a jelzálog jogukkal a városban, sokkal inkább kezelhetőnek látják a problémás ügyeket az állami garanciával folyósított áthidaló hitellel” - mondta Szentgyörgyi Pál, hozzátéve: amennyiben a bankok előrejelzése nem bizonyulna helyesnek, a város rendelkezik olyan forrással - az eddig új lakások építéséhez nyújtott támogatási kerettel - ami a változó helyzetnek megfelelően átcsoportosítható erre a feladatra.

A szigetvári önkormányzatnál, Csöklinér Dr. Valler Mária aljegyző úgy tájékoztatta lapunkat, valószínűleg ott sem élnek majd ezzel a lehetőséggel, nem is nagyon tudnak rászorulókról. Ez nem segítség, csak a felelősség áttolása az amúgy is eladósodott önkormányzatokra – fakadt ki ugyanakkor Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere a hvg.hu-nak. „Mi minden segítséget megadunk majd, hiszen ezek az emberek itt élnek velünk, senkit nem hagyhatunk az út szélén” - magyarázta hevesen a polgármester, hozzátéve, eddig egy ember jelentkezett, hogy bajban, van, neki az önkormányzat nyújt majd kamatmentes hitelt. Arra vonatkozólag, hogy az MFB-hitelt felveszik-e majd, még nem tudott biztosat mondani. Véleménye szerint a kormánynak vissza nem térítendő támogatást kellene nyújtania, legalább a lakásállomány felére.

Az egyik legnagyobb budapesti kerületben, Óbudán még nem született döntés ezzel kapcsolatban, a kerületi jegyző tájékoztatása szerint még nem kapott arra vonatkozó utasítást, hogy ezzel kapcsolatban megkezdődjön az előkészítő munka.

Volt olyan önkormányzati forrás, aki névvel nem kívánt cikkünkben szerepelni. Szerintük nem valószínű, hogy túl sok önkormányzat bevállalja majd az MFB-hitelt, mert helyzetük bizonytalan, ráadásul egy költségvetési év közepén vannak. „Ilyen súlyos kérdésről nem lehet ilyenkor dönteni”- hangsúlyozta egy megszólaló. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába lehet egy lakott ingatlant ár alatt megvenni, akkor is milliós nagyságrendről van szó, amely 10 lakás esetén már 40-80 millió forint kiadás is lehet, ami még csak néhány családnak jelenthet segítséget, mégis komoly teher az önkormányzatnak. Mégis, a nagyobb városok első emberei nem zárkóztak el egyértelműen a kormányzati elképzeléstől.