A magyar-osztrák vízügyi bizottság győri rendkívüli ülése utáni sajtótájékoztatón Kóthay László azt mondta: az 53 millió forintos magyar kártérítési igényt az indokolja, hogy a nem megfelelő osztrák árvízvédelmi intézkedések miatt 138 hektár szántó és erdőterület került víz alá Magyarországon a Lajta vízgyűjtőjében, és jelentős védekezési költségek is keletkeztek.

A június közepén kezdődött esőzések nyomán kritikus helyzet alakult ki Magyarországon. A Lajta és a Rába vízgyűjtő területén jelentős árhullámok alakultak ki - részben azért, mert az osztrák vízügyi szakemberek töltések átvágására kényszerültek, így az árvíz a magyar határt is átlépte.

Július 2-án a magyar fél szakértője az osztrák szakértővel bejárta a víztől sújtott magyar területet, és jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben megállapították a károkozás tényét és a kár mértékét. Ezt követően Magyarország jelezte, hogy kártérítési igénnyel lép fel az osztrák állammal szemben.

Kóthay László elmondta, hogy kétféle kár keletkezett. Az egyik az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által végzett védekezési munkák költsége: több mint 13 millió forint. A kár nagyobbik része - az elsődleges felmérések szerint mintegy 40 millió forintnyi - azokon a magyar területeken keletkezett, amelyek az elmaradt osztrák árvízvédelmi intézkedések miatt kerültek víz alá.

A Magyarország által kezdeményezett rendkívüli ülésen a magyar fél részletesen tájékoztatta az osztrák meghatalmazottat a károkról, valamint átadta az árvíztől sújtott területek jegyzékét, megjelölve az elöntött területek hasznosítási módját és a kártalanítási követeléseket is.