A Rudolf Hess Emlékmenet „hivatalosan” szervező NS Front gyűjtőszervezet, több neonáci és szélsőséges csoportosulást - Blood & Honour Hungaria, Pax Hungarica, Véres Kard, Hungaria Skins - fog egybe. Bár egyik hazai neonáci csoportnak sincs komolyabb, azaz több ezer fős bázisa, a szerveződések közül a Blood & Honour Hungaria és a Pax Hungarica a legjelentősebb. Utóbbi a 2005-ben betiltott Vér és Becsület Ifjúsági, Kulturális és Hagyományőrző Egyesület utódszervezete, a Vér és Becsület egykori vezetője, Domokos Endre János irányítja. Budapesten kívül néhány vidéki városban is jelen vannak és jó kapcsolatokat ápolnak a Dósa István nevével fémjelzett Őrző Magyar Gárda Mozgalommal.

Emlékezetes, hogy Dósa volt az, aki a Magyar Gárda főparancsnokaként szembement a Jobbik-vezér Vona Gáborral, majd kiszakadva a gárdából saját gárdát hozott létre. Dósa és Domokos kapcsolatára jellemző, hogy tavasszal a két csoport együtt szervezte Budapesten a holokauszttagadó Igazság Menetét. Domokos egyébként a Vona-féle Magyar Gárdához is megpróbált közeledni, sikertelenül.

Bajnai nem kér belőlük

Budapest és Magyarország nem lehet az újfasiszták paradicsoma, meg kell akadályozni a tervezett neonáci tüntetést - szögezte le Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP-frakció tematikus ülése után hétfőn. A miniszterelnök elmondta: azt kérte az illetékes rendészeti szervektől, a magyar jog adta lehetőségek maximumát kihasználva akadályozzák meg, hogy Magyarországon újfasiszták, neonácik "grasszáljanak", hogy Magyarországot tekintsék vonzó terepnek azok, akik a "maguk ordas eszméit" teríteni szeretnék.

Az NS Fronthoz tartozó második legnagyobb csoport, az erős külföldi kapcsolatokkal rendelkező Blood and Honour Hungária szokta szervezni a "Becsület Napja" nevű rendezvényt, amelyen rendszeresen fellépnek skinhead zenekarok. Ugyancsak skinhead zenekarok (Tar Had, Vérszerződés, Kitörés) lépnek majd fel a Rudolf Hess Emlékmenet rendezvényen is.

Az NS Fronthoz tartozó csoportok – például Domokosék – a nemzeti radikális erőkkel, például a Magyar Önvédelmi Mozgalommal, a Lelkiismeret ’88 Csoporttal vagy éppen a Toroczkai László vezette Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal is jó kapcsolatokat ápolnak, a nácik által szervezett eseményekre időnként a nemzeti radikálisok „hivatalosan” is tiszteletüket teszik.

Jóllehet az NS Front azt a benyomást kelti, hogy a neonáci csoportosulások egységesek, a mozgalmakat inkább a megosztottság jellemzi, vezetőik gyakran rivalizálnak egymással – utóbbiban hasonlítanak is a „nemzeti radikális”csoportokhoz. Utóbbi csoportosulások vezetői, Toroczkai és a jelenleg terrorizmus vádjával előzetes letartóztatásban lévő Budaházy György ugyanakkor igyekezett a náci mozgalmakat saját félkatonai erőként megszervezni, létrehozva az úgynevezett Hunnia árnyékállamot. Úgy tűnik, tervük kudarcba fulladt, politikai programjuk elsikkadt, „Razzia” mottójú felhívásuk is visszhangtalan maradt – leszámítva az állítólag Budaházy György nevéhez köthető Magyarok Nyilai nevű csoport – politikusok ellen végrehajtott – akcióit.

Ha a náci szervezetek nem is, a nemzeti radikálisak az EP-választás után mintha az összefogás irányába mozdultak volna el: a Jobbik sikerén felbuzdulva és Toroczkai  kezdeményezésére a különféle radikális csoportosulások – a futballhuligánokat képviselő Össznemzeti Szurkolói Szövetséggel együtt – Szegeden összejöttek és a lehetséges együttműködésről tárgyaltak.

A megbeszélésen – ahol az akkor még szabadlábon lévő Budaházy mellett a Jobbik is képviseltette magát – a résztvevők megállapodtak arról, hogy a jövőben szorosabbra szövik a szálakat. A szegedi egyeztetésen olyan, a nyilvánosságot kerülő csoportok is jelen voltak, amelyek az utcai zavargásokban is aktívan részt vettek.