Kifizettetik a kárt a tyúktolvajokkal Draskovicsék

A miniszter elmondta: készül az a jogszabály-módosítás, amely előírja, hogy ha megvan ezeknek a kis értékű, tulajdon elleni lopásoknak az elkövetője, akkor az elkövetőt a szabálysértési bírság mellett kötelezik az okozott kár megtérítésére is. Ha ezt maga nem teszi meg, ez adó módjára behajtható köztartozássá válik, és az állam az ilyen módon behajtott kártérítést átadja a sértettnek. Hozzátette: a bírságot is adó módjára kell behajtani, vagy szabadságvesztésre kell átváltani.

Mint mondta, nagyon fontos, hogy ne csak megbűnhődjön az elkövető, de a sértettek visszakapják annak az árát, amivel őket "megrövidítették". A jogszabály-változtatás nyomán a gyermekekkel elkövetett ilyen szabálysértések - ahogy az a sajtóanyagból kiderül - bűncselekménnyé válnak.

A miniszter szerint súlyos, növekvő problémát jelent a vagyon elleni szabálysértések számának növekedése, ráadásul egy 1999-es törvény "elvonta" a rendőrség kötelezettségét ezen ügyek felderítésében, és az elkövető lakóhelye szerint illetékes, megfelelő eszközökkel nem rendelkező jegyző feladatául szabta a szabálysértő személyének felderítését és megbüntetését.

Mint mondta, azt szeretnék, hogy a jövőben egyetlen településen élő se érezze magát egyedül, ezért úgy változtatják a jogszabályt, hogy a vagyon elleni szabálysértéseket a rendőrségnél is be lehet jelenteni, a rendőrség köteles elvégezni a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket.

Nagyon fontos, hogy közelebb vigyék az emberekhez az állam által nyújtott biztonságot. A közrend, közbiztonság fenntartásának legfontosabb oszlopa a rendőrség, amely az erőszak alkalmazásának állami monopóliumával rendelkezik, de a "Rend és biztonság" program keretében segítik a rendőrség mellé felnőni "azokat az együttműködőket, akiknek felelősségük és dolguk van a közrend biztosításában", mint például az önkormányzatokat, a magánbiztonsággal foglalkozó cégeket, civil szervezeteket. Mint mondta, a program egyik eleme, a településőrök foglalkoztatása "sokakban értetlenséget keltett", pedig 20 éve vannak közterület-felügyeletek, 270 településen, 1500 közterület-felügyelő dolgozik.

A kormány azt ajánlja az önkormányzatoknak, hogy a közterület-felügyelet megerősítésére vegyenek fel további munkavállalókat, a kormány közterület-felügyelőnként további két munkavállaló bérét vállalja át, így lehetővé válik, hogy a mostaninál legalább kétszer annyi közterület-felügyelő legyen az utcán.

Magyarázatként hozzáfűzte: azért van erre szükség, mert a szemetelés, szabálytalan parkolás, hangoskodás, vagyis az "elemi rendhez és biztonsághoz" tartozó ügyekben "nem érdemes" a rendőrségnek drágán, nagy technikával, képzett embereket használva eljárnia, ezt legjobban az önkormányzatok tudják a közterület-felügyelők révén megtenni.

Azokon a településeken, ahol nincs közterület-felügyelet, az önkormányzatok alakíthatnak ilyet, vagy felvehetnek településőröket. A kormány pedig vállalja ezeknek az embereknek a felszerelési költségeit és bérét. Így lesz az önkormányzatoknak legalább egy olyan embere, aki egyenruhában, a jogszabályokat ismerve járja a település utcáit, ha bármi rendetlenséget tapasztal, felszólít annak abbahagyására, és ha ennek nem tesznek eleget, hatósághoz fordul - tette hozzá. A településőr-programra szóló pályázati felhívás szeptember 15-én jelenik meg, így akár néhány héten belül új közterület-felügyelők, településőrök jelenhetnek meg az utcákon.

Draskovics Tibor emlékeztetett rá: a kormány már eddig is sokat tett azért, hogy rend legyen az országban, a hétfőn bejelentett program pedig "nagyobb rendhez, több biztonsághoz" vezet. A kihívásokra a kormány 2008 nyarától szisztematikusan adott és ad választ - szögezte le. Beszélt arról is, hogy a bűnözés átalakul, például míg korábban az ország középső részén és Budapesten volt a legnagyobb a bűnügyi fertőzöttség, az az elmúlt öt évben fokozatosan az ország északkeleti részébe húzódott. Változás az is, hogy amíg tíz éve összességében véve csökken a bűnözés, addig a kirívóan erőszakos, fegyverrel vagy felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények száma nő.

Harmadik változásként említette, hogy megnőtt a bűncselekményi értékhatárt el nem érő, szabálysértési jellegű, "de az érintetteket joggal nagyon súlyosan irritáló kis értékű vagyon elleni" jogsértések száma. Emellett újszerű, korábban nem tapasztalt vagy súlyosan brutális bűncselekmények is történtek.