A BKV ügyeiért felelős városvezető azt közölte: a kormány feltétele a bizalom és az átláthatóság helyreállítása volt, hogy olyan visszásságok ne fordulhassanak elő, mint amelyek az elmúlt hetekben napvilágra kerültek. Mint mondta, ennek megfelelően kívánják átalakítani a cég irányítási és az ellenőrzési rendszerét.

A fővárosi cég felügyeletével nemrég megbízott főpolgármester-helyettes elmondta azt is, hogy a megbeszélésen szó esett egy hosszú távú finanszírozási hitelről is, amelyet a BKV korszerűsítésére és fejlesztésére fordítanának. Ennek összege Horváth Csaba szerint "nagyságrendileg" 30 milliárd forint, illetve "akkora összeg, amekkorára a BKV-nak szüksége van".

Nem egy egyszerű hitelnyújtásról van szó, hanem egy olyan, hosszú távú reorganizációs programról, amely képes arra, hogy a BKV-t saját lábára állítva egy korszerű, valóban XXI. századi közösségi közlekedési vállalattá válhasson - hangoztatta.

Horváth Csaba a munkaértekezletet értékelve úgy fogalmazott: ma tettünk egy fontos lépést, hogy kimentsük a BKV-t abból az adósságspirálból és csődspirálból, ami felé tart. Arra a felvetésre, mi történik, ha a BKV mégsem kapja meg a kért összeget, azt mondta: a kormányzat határozott szándéka, hogy partnerként együttműködjön, ezért is állított feltételeket, ezeket pedig a főváros és a BKV teljesíteni akarja.

A megbeszélésen a főváros részéről Steiner Pál, a Fővárosi Közgyűlési szocialista képviselőcsoportjának vezetője és Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke, a kormány részéről pedig Molnár Csaba kancelláriaminiszter és Oszkó Péter pénzügyminiszter volt jelen.

A múltat fel kívánjuk tárni, hogy helyreálljon a BKV-val szembeni bizalom - hangoztatta Horváth Csaba. Ezzel összefüggésben a következő hónapok feladatairól szólva azt mondta: szeptember 30-áig áttekintik a menedzserszerződéseket, október 30-áig elfogadják az új szabályzatokat, és novemberig elkészítik azt az új üzleti modellt, "amely alapján a BKV hosszú távú jövőjét biztosítani lehet". Kérdésre azt közölte: minden jogilag megtehető lépést megtesznek annak érdekében, hogy a korábban megkötött menedzserszerződések alapján ne legyenek újabb, nagy öszegű kifizetések a cégnél.

Horváth Csaba szavaiból az derült ki, hogy Kocsis István, a BKV vezérigazgatója a helyén marad, erre utal az, hogy az üzleti tervet a BKV részéről ő készíti a következő időszakban. Kitért még arra, a kormányzattal tárgyalnak arról, hogy a BKV igazgatótanácsának élére egy kormánymegbízott kerülne. Jelezte azt is: a főváros azt szeretné, ha az új igazgatótanácsba és a felügyelőbizottságba nem politikai, hanem szakmai delegáltak ülnének. Mint fogalmazott, az ellenőrző és irányító testületeket nem fővárosi képviselőkkel, hanem "minden vitán felül álló szakemberekkel" töltenék fel.