A Kelet-Magyarország című lap információi szerint a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből igénylik a krízisalap támogatását. A keddi adatok szerint augusztusban 693-an, szeptemberben pedig 1 165-en kértek segítséget, s 1 291-en kaptak támogatást. Ott 21 kérelmező a legmagasabb, 50-100 ezer forint közötti összeget kapta. Országosan keddig 11 574 volt a kérelmezők száma, s abból a szabolcsi lakosok igénye meghaladta a 16 százalékot. A Nyírségben a nyilvántartott álláskeresők száma egy éve havi átlagban mintegy 55 ezer, s ilyen nagy munkanélküliség a rendszerváltás után, a nagy leépítések idején volt a megyében - idézte a lapot az MTI.

A krízisalap kasszájában 4,2 milliárd forint van, amiből egymilliárdot a kormány biztosított. A Népszava krízisalapról szóló cikke arról is beszámol, hogy Bajnai Gordon 4 millió 365 ezer forintot adományozott. A nyugdíjfolyósító igazgatóság tájékoztatása szerint átlagosan napi 1200 kérelem érkezik - írja a lap. Míg Lendvai Ildikó az alap 2010-es működtetéséről beszél, addig az ellenzék következetesen szemfényvesztésnek nevezi azt.

A Népszava cikkében a veszprémi önkormányzat szociálpolitikai irodjának vezetője azt mondja: a legtöbben éakáscélú kölcsönök miatt kérnek segítséget. Vannak elutasított kérelmek is, ennek oka a jogosultsági szintél magasabb jövedelem vagy a nem a válsághelyzet miatt kialakult probléma. Az irodavezető arról is beszámolt, hogy sokan a kapott összegnál többet várnak.

A munkhelyüket elvesztők vagy a váratlanul és súlyosan megbetegedők akkor kérhetnek támogatást, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért, azaz 57 ezer 815 forintot. A segély összege 20 és 50 ezer forint lehet, de indokolt esetben elérheti a 100 ezer forintot.