Az adatvédelmi biztos szakmai egyeztetést kezdeményez a vezetői javadalmazások közzétételével kapcsolatos szabályok pontosítása érdekében. Jóri András mindezt azért tartja indokoltnak, mert irodájához az elmúlt napokban érkezett több tucat telefon és beadvány azt jelezte, hogy a közpénzek nagyobb nyilvánosságát szolgáló új jogszabály jogértelmezési nehézséget okoz a közzétételre kötelezett cégek egy része számára.

Az augusztus végén elfogadott, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendelet szerint szeptember 15-én bárki számára hozzáférhető módon, az interneten kellett közzétenni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeli juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál dolgozik.

Lapunk is belefutott egy jogértelmezési vitát generáló helyzetbe. Az általunk szeptember 15-én – több más céggel együtt megkeresett – Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségnél első jelentkezésünkkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartoznak a rendelet hatálya alá. Bár nonprofit közhasznú korlátolt felelősségű társaságként működnek, amely gazdasági formának minősül (a kormányrendelet éppen vonatkozhatna is az ügynökségre), de fölötte sem a magyar állam, sem a helyi önkormányzat, költségvetési szerv, vagy közalapítvány nem rendelkezik többségi befolyással. Az ügynökség egyszemélyi tulajdonosa a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, melynek jogállás speciális, sem a közszférához, sem a versenyszférához nem tartozik. Az ügynökség éves, közhasznúsági jelentésére is hivatkozott, amely tartalmazza az ügyvezető fizetését. Végül úgy döntöttek – a megkeresés, és a feltett kérdések okán -, hogy annak ellenére nyilvánosságra hozzák az ügynökség első emberének fizetéséről szóló adatot, hogy álláspontjuk szerint nem vonatkozik rájuk a rendelet.

Számszerűsítve

A sajtó folyamatosan monitorozza a cégek honlapját, hol, milyen fizetések, végkielégítések vannak, erről itt, itt és itt is olvashat.

Időközben a Miniszterelnöki Hivatalt is megkerestük, véleményük szerint a regionális fejlesztési ügynökségekre (amelyből hét van az országban) vonatkozik a napokban oly sokat idézett 175/2009. (VIII. 29.) számú kormányrendelet. Erről azonban – az általunk megkeresett ügynökségeket, azok állítása szerint – nem értesítették.

Valószínűleg persze a rendelet megalkotásának fő mozgatórúgója nem a regionális fejlesztési ügynökség átvilágítása volt, de a kérdésünk körül kialakuló vita a definíciós zavarok ombudsman által felvetett problémájára is egyértelműen utal.

Az ombudsman egyébként úgy fogalmazott: két ponton is aggályos a vezető tisztségviselők pénzbeli juttatásainak nyilvánosságra hozatalát előíró kormányrendelet, mert nem teljesen egyértelmű, pontosan kikre vonatkozik a fizetés nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége. Ugyanakkor egyetért azzal, hogy a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóbbá tételéhez szükség van a közfeladatokat ellátó gazdasági társaságok működésének nagyobb nyilvánosságára.