A Közigazgatási Kollégium szerint ugyancsak jogszerűen oszlatták fel ugyanekkor az Alkotmány utcai tömeget is. A bíróság megállapította, hogy a 2006. október 23-i demonstráció a közbiztonságra veszélyes eszközök miatt elveszítette békés jellegét, ezért indokolt volt a rendőri intézkedés - olvasható a honlapon.
   
Az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren akkor már 36. napja tüntettek a kormány távozását követelve, a helyszínen sátrakat állítottak fel a demonstrálók.
   
A rendőri intézkedés miatt később a tüntetők egy csoportja fordult a bírósághoz, annak kimondását kérve, hogy a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel 2006. október 23-án a Kossuth téri tüntetést, és jogellenes volt az aznap délutáni rendőri oszlatás is. A per első tárgyalását 2007. március 26-án tartották a Fővárosi Bíróságon.
   
A felperesi képviselő, Grespik László azzal érvelt, hogy a rendőrség által a Kossuth Lajos téren lefoglalt eszközök - kések, balták, zokniba töltött benzines faszén - a "kempingezéshez" használatosak, márpedig a téren egy ideje már "kempingezés" folyt.
   
A BRFK képviselője szerint a rendőrség eljárása jogszerű volt: a tüntetők egy csoportja nem akarta elhagyni a Kossuth teret 2006. október 23-án hajnalban, ami megalapozta a rendezvény feloszlatását. A talált fegyverek a rendőrség szerint egyértelműen mutatják, hogy a rendezvény elvesztette békés jellegét, ekkor pedig már kötelességük a feloszlatás. A délutáni oszlatással kapcsolatban pedig az volt a rendőrség álláspontja, hogy a törvény nem ismeri a spontán tüntetést, csak bejelentettet és a nem bejelentettet, utóbbit pedig fel kell oszlatni.