Bajnai: sorskérdés a romák integrációja

A "Romakérdés - társadalmi, gazdasági és erkölcsi felelősség" című, a Pénzügykutató Zrt. és a CIB Bank Zrt. által rendezett tanácskozáson a kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország következő évtizedeket meghatározó sorskérdése a romák integrációja, e nélkül nincs fenntartható fejlődés. Bajnai Gordon a közös társadalmi felelősségvállalásra, a politikai döntéshozók, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a magánszektor közös felelősségére hívta fel a figyelmet a probléma kezelése kapcsán, mondván: nincsenek utasok a hajón, "mindannyian a legénység tagjai vagyunk". Hozzátette: a roma kisebbségnek is felelőssége, hogy éljen a számára kínált lehetőségekkel.

A miniszterelnök szerint az integráció több évtizedes folyamat lesz, de a jelenlegi kormánynak már most tennie kell az ügy előmozdításáért, hosszú távon ható folyamatok elindításáért. Kitért arra, hogy a kabinet jövő év január elsejétől kiterjeszti a deszegregációs célkitűzések érvényesítése érdekében az önkormányzati pályázatokra is az esélyegyenlőségi tervek benyújtásának kötelezettségét, ami az iskolapályázatoknál már eddig is érvényes volt. Magyarországon önkormányzat ne nyerhessen el úgy főtérfelújításra pénzt, hogy közben nincs koncepciója arra, mit kezd a cigánysorral a település végén - fogalmazott.

A miniszterelnök a kormányzati intézkedéseket ismertetve szólt a Tanoda program kiterjesztéséről, a telepfelszámolási programról, a roma diplomások közigazgatásba való bevonását célzó programról, a leghátrányosabb kistérségeket összefogó projektről, valamint az Út a munkába program romaintegrációt elősegítő vonatkozásairól. Mint mondta, a döntéshozók felelőssége, hogy a társadalom felismerje és megpróbálja megoldani ezt a problémát, mert a romák integrációja nélkül nincs fenntartható fejlődés Magyarországon.

A helyzetről adott áttekintésében Kiss Péter társadalompolitikai miniszter egyebek között elmondta: a "közös hang" megtalálását sokszor akadályozza a kétoldalú őszintétlenség. A cigányellenességben nincs érdemi különbség a különböző pártszimpátiával rendelkező emberek között - mondta, s bejelentette: vizsgálják, milyen hatása lenne annak, ha romakvótát vezetnének be a közigazgatásban. Mint mondta, ebben a kérdésben szakmai és társadalmi konszenzusra van szükség.

Pokorni Zoltán, aki szintén felszólalt a konferencián, alkotmányellenesnek tartja a január elsejével életbe lépő, az oktatáspolitikát is érintő költségvetési változásokat. A Fidesz alelnöke szerint az alapproblémák fognak mélyülni a 2010-es költségvetési tervezet elfogadásával, ami nem segíti elő a romák társadalmi integrációját.

A volt oktatási miniszter közölte: elfogadhatatlan, hogy harmadára csökkentik a gyermekétkeztetési normatívát, csökkentik a pedagógusok bérét, a tanórákon kívüli foglalkoztatásokat nem finanszírozzák, és ezek a változások nem szeptemberben, az iskolai év kezdetekor, hanem január elsejével lépnek életbe, amit a Fidesz alkotmányellenesnek tart.

Megjegyezte: a gyermekek oktatási normatívája a 7 évvel ezelőtti adatokhoz képest 37 százalékkal csökkent. A miniszterelnök és Kiss Péter által ismertetett kormányzati romaprogramokra utalva úgy fogalmazott: Jó dolog a telepfelszámolás, szükség van rá, de hét év alatt hány romatelepet sikerült felszámolni? Jó dolog a 200 roma diplomás felvétele, de ez elmúlt 7-8 évben mi történt?

Pokorni Zoltán feltette a kérdést: Miért a választások előtt, egy megszorító költségvetésben, a gazdasági válság kezelésekor kell ezeket megfogalmazni? Szerinte maguk a romák is úgy érzik, ez nekik nem jó, ráadásul ez a szélsőjobb ideológiájának terjedését segíti elő.