Az ügy mozgatórugóját két fő elkövető 2001-2007-ig tartó tevékenysége adta, mely során több céget alapítottak, illetve alapíttattak. E cégek csak részben végeztek valós gazdasági tevékenységet, részben viszont fiktív számlákat állítottak ki, velük gazdasági kapcsolatban nem álló társaságok részére, a számlaérték bizonyos százalékáért.
A számlázási folyamat értelmi szerzője munkáját a profizmus szintjére fejlesztette, hiszen - hogy minimalizálja a hatóságok előtti lebukás kockázatát - egyes adóhatósági eljárások során hamis okiratokat (személyigazolvány, vezetői engedély) használt fel személyazonosságának igazolására.
A valótlan számlákat igénylő egyes vállalkozók éveken keresztül, akár havonta fogadtak be több száz számlát a ,,számlagyárosoktól" annak érdekében, hogy árbevételük után fizetendő adókötelezettségük alól kibújjanak, vagy legalizálják számla nélküli beszerzéseiket. A nyomozás adatai szerint a két eszmei szerzőhöz köthető fiktív számlák bruttó értéke csaknem tízmilliárd forint, melyek segítségével 1,8 milliárd forinttal rövidítették meg az állami áfabevételt.
Az ügyben 34 főt hallgattak ki gyanúsítottként, adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás és közokirat-hamisítás miatt. Bár az elkövetők egy része már önként megfizette adótartozását, mintegy 90 millió forint értékben, ezzel együtt a vádlottak akár 8 évig terjedő, letöltendő börtönbüntetésre is számíthatnak.
