Sólyom: Szerbia közeledése Európához a térség elemi érdeke

A magyar államfő fontosnak nevezte Szerbia mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. Hozzátette: Szerbia közeledése Európához az egész térség elemi érdeke. Szerbia integrációja a biztosíték arra, hogy Magyarországon, Szerbiában és az egész Balkánon őshonos nemzetiségek megmaradnak eredeti lakóhelyükön - hangsúlyozta. A magyar köztársasági elnök úgy fogalmazott: Magyarország továbbra is támogatja, hogy Szerbia a jövő év elejétől kezdve a vízumhatárokon belülre kerüljön.

Sólyom László közölte: továbbra is támogatja, hogy a Magyarországon élő kisebbségek parlamenti képviseletet nyerhessenek "jelentős pozitív diszkrimináció révén". Kiemelte: üdvözli, hogy Szerbiában megszületett a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény, amely törvény, szavai szerint, lehetőséget ad arra, hogy a nemzeti kisebbségek teljes mértékben gyakorolhassák a kulturális önigazgatást. Mindemellett szólt a magyar államfő arról is, hogy a magyarországi szerb kisebbségnek minden segítséget meg kell adni abban, hogy megőrizze identitását, "sőt demonstrálja jelenlétét Magyarországon".

Sólyom László felhívta a figyelmet arra: mind a két országnak alapvető érdeke a közös múltnak az objektív, részletekbe menő, szaktörténészek által történő feltárása. Különösen vonatkozik ez a II. világháború végén, 1944-1945-ben történt eseményekre - tette hozzá. Bejelentette: szerb kollégájával együtt elhatározták, hogy felkérik a két ország tudományos akadémiáját, hogy hozzon létre egy közös történész vegyesbizottságot a történeti tények objektív feltárására. A tények tisztázásáról van szó, nem felelősök kereséséről - tette hozzá.

A magyar államfő elmondta azt is, hogy 2010. március 15-ét a vajdasági magyarokkal ünnepli majd, és találkozik a szerb elnökkel is. Sólyom László beszélt arról, hogy Magyarország és Szerbia két nemzetközi megállapodást is aláírt, mind a kettő az infrastruktúrát érinti. Fontosnak nevezte a két ország közötti határátkelőhelyek, vasúti útvonal fejlesztését. Elmondta, hogy Szerbia szeretne csatlakozni a Nabucco-földgázvezetékhez, és mindketten szorgalmazzák a Dunának, mint fő közlekedési folyosónak a jobb kihasználását. Hozzátette: beszéltek a Mura-Duna-Dráva bioszféra-rezervátum kérdéséről is, szavai szerint ugyanis azt az UNESCO a világörökség részévé szeretné tenni.

Borisz Tadics azt emelte ki: Szerbia integrációja, csatlakozása az unióhoz az egyetlen módja annak, hogy a nyugat-balkáni térségben olyan stabilitás alakuljon ki, mely alapja lehet a gazdasági fejlődésnek is. Kiemelte azt is: a szerb parlament a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény elfogadásával egy olyan, a kisebbségek jogait tiszteletben tartó törvényt hozott, melyhez hasonlót nehezen lehet akár az EU-ban is  találni. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a magyar kisebbség Vajdaságban kialakítsa ás hatékonnyá tegye az oktatási rendszerét. Mint mondta, bízik benne, hogy a magyar kormány mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy a szerb kisebbséghez tartozók jelen legyenek az államigazgatási rendszerben.

Szólt arról is, hogy Szerbia az elmúlt időben igen erőteljesen épített ki gáztároló-kapacitásokat a saját területén. Itt köszönte meg, hogy tavaly télen Magyarország segített Szerbiának az energetikai válságban. A szerb köztársasági elnök megemlítette, hogy Szerbia három Duna-hidat szeretne építeni a közeljövőben. Sólyom Lászlóval egyetértett abban, hogy a két ország történelmi múltjának "sötét időszakát" tisztázni kell, és ezért állítják fel a két ország tudományos akadémiája által létrehozott vegyes bizottságot. Borisz Tadics közölte: Szerbiában mindig kedves vendég lesz a Magyar Köztársaság elnöke.