A felmérés arra kereste a választ, hogy milyen mélyebb társadalmi-kulturális gyökerei vannak a magyar gazdaság elmúlt években mutatott gyengélkedésének, hogyan hat a magyar társadalom értékszerkezete a gazdaság versenyképességére -  mondta Felcsuti Péter, a Raiffaisen Bank vezérigazgatója, a kutatás kezdeményezője.
 
A Tárki által végzett kutatás kimutatta, hogy a magyar társadalom tagjainak többségét racionális, zárt gondolkodásmód jellemzi, amely alapján "sokkal kevésbé a nyugati kultúra magjához, mint inkább az ortodox kultúrkörhöz - Bulgáriához, Moldovához, Ukrajnához, Oroszországhoz - vagyunk sorolhatók". Az eredmények azt jelzik, hogy a nyugat-európai társadalmakhoz képest "kevésbé tartjuk fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat, kisebb mértékű a mindennapi aktív politikai szerepvállalásunk, kevésbé toleráljuk a többségi gondolkodásmódtól eltérő véleményeket, értékrendszerünkben kisebb szerepet játszik az önmegvalósítás, valamint kevésbé bízunk a másikban".
 
Úgy tűnik, hogy a magyarok az intézményekben - különösen a politikaiakban - még kevésbé bíznak, mint egymásban: ebben Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik. A közbizalom mállását jelzi az is, hogy drámaian alacsony a parlamenti képviselők, a bankárok és az újságírók hitele.
  
A közbizalom mellett a közerkölcs helyzete sem ad okot túl sok bizakodásra: a magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, a többiek azonban nem azok. A világ több mint ötven országával összevetve Magyarországon vannak a leginkább meggyőződve arról, hogy a gazdaságban az egyes szereplők csak egymás rovására érvényesülhetnek. Az érvényesüléshez pedig - a legtöbben így tartják - jó családba kell születni. Az Európai Unióban a magyarok első helyen állnak ezzel a véleménnyel, míg az iskolai végzettség szerepét a legkisebbre értékelik. Ezenkívül makacsul tartja magát az a vélemény is, hogy tisztességes úton nem lehet érvényesülni Magyarországon.
 
Noha a Tárki szerint a magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségek nagyjából megfelelnek az európai átlagnak, a magyar társadalom igen érzékeny ebben a témában: a többi európai országhoz képest sokkal többen vélik úgy, hogy a kereseti különbségek túl nagyok, és magasabb azoknak az aránya is, akik szerint az államnak aktívan fel kellene lépnie ez ellen. 
  
Itt is tetten érhető, hogy a politikai intézmények iránti rendkívül alacsony bizalom ellenére a magyar társadalom többsége komoly elvárásokat fogalmaz meg az állami beavatkozásokkal kapcsolatban; olyanokat, amelyeket sokszor maga sem hisz, hogy az állam teljesíteni tud.
  
Pálinkás József, az MTA elnöke "szembenézésre, elgondolkodásra indító" tanulmánynak nevezte a Tárki kutatását, amelynek - mint fogalmazott - számos megállapítása "mellbevágó".