Az érvényességhez több mint huszonöt százalékos részvételre lett volna szükség, ehelyett fél hétig a 49881 választópolgárból 5226 járult az urnák elé, s ez 10,48 százalékos részvételt jelent - mondta Papp Judit, a helyi választási iroda vezetője. Mindez azt jelenti, hogy a poszt betöltetlen marad jövő tavaszig, mert a rendes választásokig hátralévő idő nem elegendő egy újabb voksolás kiírására és lebonyolítására, a választások évében pedig nem lehet időközi választást tartani.

Az adatok százszázalékos feldolgozása után kialakult előzetes eredmény szerint egyébként Kővári János az érvényes szavazatok 88,3 százalékát szerezte meg, vetélytársai közül Tóth Bertalan (MSZP) 9,9, Walter György (FKGP) 1,8 százalékot ért el. Rájuk Pécs-kertváros és 9 környező település lakói voksolhattak. Az október 4-i, érvénytelen első fordulót Kővári János nyerte, aki 14,1 százalékos részvétel mellett a szavazatok 87 százalékát szerezte meg.

A voksolásra azért került sor, mert a három évvel ezelőtt közlekedési balesetet szenvedett szocialistaToller László - cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezésével - a közelmúltban elvesztette parlamenti mandátumát. A körzetben idén júniusban már volt választás, de mivel annak mindkét fordulója érvénytelen lett az alacsony részvétel miatt, új választást kellett kiírni.

Semmi tétje nem volt

A jövő tavaszi országgyűlési választás közelsége miatt volt ennyire alacsony a részvétel az időközi választáson Pécsett - mondta Juhász Attila, a Political Capital politológusa az MTI-nek vasárnap este. Szabó Márk, a Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint a szocialistáknak sem állt érdekükben a szavazók mozgósítása. Juhász Attila az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a választók többsége semmiféle tétet nem tulajdonított ennek a választásnak, és emiatt nem is mentek el szavazni. Szerinte közhely, hogy amiatt lenne ilyen alacsony a részvételi szándék, mert az embereknek elegük van az eldurvuló politikai csatározásokból, s egyáltalán nem biztos, hogy így van. Akad olyan példa - mondta - amely éppen azt támasztja alá, hogy az mozgósítja leginkább a választókat, amikor a legélesebb a szembenállás és a legnagyobbak a politikai konfliktusok. Ilyen volt szerinte a 2002-es választási kampány, amikor a legnagyobb volt a választási részvétel Magyarországon.

Szabó Márk az MTI-nek az alacsony részvételi arány három okáról beszélt. Az egyik szerinte a "választói fáradtság": a Pécs-kertvárosi lakók idén már ötödször járultak az urnához, sok olyan alkalom volt, amikor voksolásra szólították őket. Emellett ahogy távolodunk az európai parlamenti és a polgármester-választásoktól, csökken a részvételi hajlandóság az időközi választásokon - mondta.

Szabó Márk szerint a szocialisták sem voltak különösebben érdekeltek abban, hogy mozgósítsanak a részvételre, tekintettel arra, hogy ha Toller László (MSZP) helye betöltetlen marad, akkor egyel kevesebb szavazat kell az Országgyűlésben a költségvetés elfogadásához. Várható volt, ha mozgósítanak, akkor sem tudnak nyerni - tette hozzá.