"Szlovákiát nagyon komoly nyomás alatt kell az elkövetkező időben tartani" - fejtette ki a hivatalos látogatásra aznap az  Egyesült Államokba érkezett politikus, megjegyezve, egy folyamatról van szó, amelynek a végállomását jelzi a nyelvtörvény.

Németh Zsolt szerint Amerika még nem zárkózott fel a nemzetközi közvéleményhez, de az első fecske volt George Pataki egykori New York-i kormányzó, aki a térségbe utazott, és kiállt a felvidéki magyarok védelmében.

A magyar nemzetpolitika kapcsán úgy foglalt állást: a Kárpát-mendencei magyarság jövője szempontjából az a legfontosabb, hogy "ha nem sikerül az autonómiát kiharcolni valamilyen formában a határon túli magyaroknak, akkor beolvadásra vannak kárhoztatva"; e téren nagyon komoly erőfeszítéseket kell tenni.

A magyar külpolitikáról tartott előadásában kitért arra, hogy Magyarország nemzetközi megítélése "meglehetősen rossz", aminek szerinte alapvetően belpolitikai okai vannak. Ezek között említette az őszödi beszédet, amely szerinte aláásta a magyar kormány hitelességét, demokráciafelfogását, az 56-os forradalom 50. évfordulóján, 2006. október 23-án történt rendőri fellépést, a magyar gazdaság mélyrepülését, azt, hogy az ország éllovasból sereghajtóvá vált, továbbá a szélsőséges megnyilvánulásokat.

Külpolitikai értelemben szerinte az befolyásolta negatívan Magyarország nemzetközi megítélését, hogy az ország "egyre szürkébbé, követhetetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá vált". Kapitális hibának nevezte, hogy Magyarország jól kitapinthatóan oroszbarát színben tűnt fel, a magyar politikai garnitúra az utóbbi években engedett az orosz politikai nyomásnak és üzletelt Oroszországgal. "Ez különösen az Egyesült Államokban nem javított a Magyarország kiszámíthatóságába vetett hiten" - fogalmazott.

Kiemelte, Magyarország a jövőben is hangsúlyosan kívánja felvállalni a transzatlanti értékeket. A NATO-ról mint stratégiai szövetségről beszélt, annak kollektív védelmi szerepe kapcsán fontosnak mondta, hogy "sikerüljön az amerikaiakat katonai, sőt, nukleáris katonai értelemben Európában tartani".

Oroszországot úgy jellemezte: külpolitikájában egyre több birodalmi ösztön fedezhető fel, belpolitikájában pedig egyre autoriterebb irányítási formákkal lehet találkozni. Az Obama-adminisztráció szerinte szemmel láthatóan még keresi önmagát Oroszország viszonylatában; egyelőre nem tudni, hogy az amerikai kormány politikáját a meghirdetett újraindítás vagy bizonytalanság, tisztázatlanság jellemzi.

Megítélése szerint az sem világos, hogyan viszonyul Washington Közép-Európához. Szerinte egyfajta közép-európai lelki állapotot tükröz az amerikai rakétavédelmi tervek eltörlése miatt érzett lengyel és cseh sértődöttség; "most fontosak vagyunk vagy nem vagyunk fontosak Amerikának"? Leszögezte,Oroszországgal együtt kell működni, de világos elvi kereteket rögzítve; nincs összhangban a Nyugat, a NATO, az európai demokráciák értékeivel az a felfogás, hogy Oroszország érdekszférát határoz meg, és katonailag is beavatkozik szomszédai sorsába. Az energiaforrások kapcsán kiemelte: nem lehet elvitatni egyetlen ország jogát sem arra, hogy diverzifikációt hajtson végre; "enélkül nem lesz Európa emancipált helyzetben Oroszországgal szemben".

Egy kérdésre válaszolva azt mondta, a magyarok által sűrűn lakott térségek főkonzulátusainak bezárása szerinte a magyar kormány részéről egy koncepcióba illik; a képviseleteket újra kell majd nyitni.

Németh Zsolt október 20-23. közötti programjában találkozik mások mellett Daniel Frieddel, a guantánamói fogolytábor felszámolásáért felelős különmegbízottal, Robert Wexlerrel, a kongresszus európai albizottságának elnökével, Ileana Ros-Lehtinennel, a Republikánus Párt külügyi bizottságának vezetőjével, valamint Mike McFaullal, a nemzetbiztonsági tanács Oroszország-ügyi igazgatójával, és előadást tart a CEPA és a CSIS washingtoni külpolitikai kutatóintézetben.