A közlemény szerint a köztársasági elnök nem értett egyet azzal, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvény alapján a 2011. évi népszámlálás során nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson valamennyi kérdéskör szerepelt.

Sólyom László véleménye szerint egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetőek és elemezhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni.

Az államfő kifogásolta azt is, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy a személy kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

Sólyom László szerint átfogó, a társadalom egészére vonatkozó statisztikai eredmény csak a teljes nemzetiségi adatkör felmérésével érhető el, ebből lehet utána következtetéseket levonni, egyebek között arra vonatkozóan is, hogy mely nemzetiségek milyen arányban vannak jelen Magyarországon.

Az Országgyűlés október 5-én fogadta el a népszámlálást elrendelő törvényjavaslatot a kormánypárti és szabad demokrata képviselők 192 igen, 1 nem, valamint 155 ellenzéki képviselő tartózkodása mellett. Az akkor elfogadott jogszabály szerint a teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és november 30. között kell végrehajtani. A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki.

Természetes személyekre vonatkozóan a következőkre: nem, születési idő, állampolgárság, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, családi állapot, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, születési hely, háztartások és családok összetétele, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató, lakáshasználat jogcíme. A lakásokra vonatkozóan: rendeltetés (típus), használat formája, tulajdoni jelleg, lakás-alapterület, építési év, szobák száma, felszereltség. Az intézetekre vonatkozóan: rendeltetés, férőhelyek száma, az üzemeltetés idő szaka.

Az adatszolgáltatás - a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás jelzésének kivételével - kötelező, egyben kötelező a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni. Bár a fideszes Balog Zoltán módosító indítványban kezdeményezte, indítványát a Ház nem támogatta, így nem épült be a szövegbe az, hogy vonatkozzon önkéntesen megválaszolható kérdés az egyházhoz, vallási közösséghez tartozásra.