A megyei rendőr-főkapitányság közlése szerint péntek délelőtt Székesfehérváron, az 56-osok terén az 56-osok Világszövetsége, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében bejelentett rendezvényt biztosította a rendőrség. Az ünnepségen mintegy 150-en vettek részt. Köztük volt 37 olyan ember, aki a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda formaruháját viselte, fekete bomberdzsekivel. Zászlókat lengettek, és alakzatban sorfalat álltak. A rendezvény után a rendőrök igazoltatták őket, majd feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel szabálysértése miatt feljelentést tettek ellenük.

Keszthelyen, a városi ünnepség keretében a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda két csoportja is felsorakozott és koszorúzott csütörtökön, együtt mindkét oldal pártjaival és a rendőrség képviselőivel. A Fő téren, az '56-os emlékműnél tartott ünnepségen beszédet mondott a megyei közgyűlés elnöke, Manninger Jenő (Fidesz-KDNP) és a város polgármestere, Ruzsics Ferenc (Fidesz-KDNP), az emlékműnél pedig - mások mellett - koszorút helyeztek el a szocialista párt politikusai és a rendőrség képviselői is. A Monitor Magazin internetes oldalon látható fotók azt mutatják, hogy a betiltott Magyar Gárda két csoportja, összesen harminc-negyven egyenruhás is részt vett és koszorúzott az ünnepségen. Az egyik csoport egy sorban, zászlókkal állt az ünnepség helyszínén, a másiknak a tagjai tőlük elkülönülve, két sorban helyezkedtek el, közöttük több gyerek is volt, ugyancsak fekete nadrágban, cipőben és sapkában.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI megkeresésére közölte: nem volt olyan esemény vagy atrocitás, amely rendőri intézkedést követelt volna; a Magyar Gárda nevében nem jelentettek be a megyében egyetlen rendezvényt sem, csupán egy magánszemély jelezte, hogy az ünnepség után koszorút helyez el a keszthelyi emlékműnél.

Szabálysértési eljárást kezdeményez a rendőrség azok ellen, akik a - jogerősen feloszlatott - Magyar Gárda formaruháját viselték csütörtökön Debrecenben, a Jobbik megemlékezésén - tájékoztatta az MTI-t Uzonyi Attila rendőr alezredes, debreceni rendőrkapitány pénteken közleményben.

A Jobbik csütörtök este Debrecen főterén tartotta október 23-ai megemlékezését, amelyen egyenruhában részt vettek a magukat Új Magyar Gárdának nevező szervezet tagjai is. A rendezvény befejezése után rendőrök igazoltatták az egyenruhásokat, miközben a téren lévők indulatosan szidalmazták, hazaárulózták a sorfalat álló és az igazoltató rendőröket. Komolyabb dulakodás egy ízben alakult ki, amikor a rendőrök kiemeltek az egyenruhások közül egy embert.

Uzonyi Attila rendőrkapitány közlése szerint "a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel" szabálysértésének elkövetése miatt kezdeményeztek eljárást az igazoltatottakkal szemben; az ügy iratait a következő munkanapon juttatják el a Debreceni Városi Bírósághoz. Uzonyi Attila jelezte azt is, hogy "egyesülési joggal visszaélés vétség" megalapozott gyanúja miatt nyomozást rendeltek el azokkal kapcsolatban, akik a csütörtöki rendezvényen, illetve azt megelőzően szórólapokon és internetes oldalakon a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda vezetőiként nevesítették magukat.

A debreceni rendőrkapitány tájékoztatása szerint egy gárdaformaruhát viselő embert, aki akadályozta az igazoltatást, a rendezvény helyszínétől távolabb vittek, hogy az intézkedéseket biztonságosan és akadálymentesen tudják végrehajtani. A férfit nem állították elő, a rendezvény helyszínétől körülbelül harminc méterre elengedték. Vele szemben jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt indítottak szabálysértési eljárást - közölte Debrecen rendőrkapitánya.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatásáért indított polgári per első fokon tavaly márciusban kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezet 2007. december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi az egyesület megszüntetését. A rendezvényen több százan vettek részt, egyenruhában, alakzatban menetelve vonultak végig a község meghatározott utcáin. A demonstráción a felszólalások középpontjában a "cigánybűnözés" állt, amelynek áldozata a felszólalók szerint a magyar lakosság, és amelyről szerintük a média hallgat. Az ügyészség azzal érvelt, hogy az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel az egyesületet. A bíró szóbeli indokolásában akkor emlékeztetett arra, hogy a tatárszentgyörgyi felvonulást a közjogi méltóságok és a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el.

A Fővárosi Ítélőtábla július 2-án a Fővárosi Bírósággal egyezően az egyesület feloszlatása mellett döntött. Egy héttel később, a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a fővárosi Szabadság téren tartott nagygyűlésén közfelkiáltással újjáalakult a a Magyar Gárda mozgalom. A rendezvényen felszólalt Vona Gábor, a Magyar Gárda és a Jobbik elnöke, és arról beszélt, hogy "kormányzásra készülnek" és ha bejutnak az Országgyűlésbe, az első napon egyenruhában fognak megjelenni, és törvényjavaslatot terjesztenek be azért, hogy jogszerűen működhessen a Magyar Gárda mozgalom.

A Fővárosi Ítélőtáblának a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet jogerősen feloszlató ítélete kimondta, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább, a döntés szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg. Ennek alapján azóta a rendőrség több eljárást indított feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel miatt. 

A büntető törvénykönyv szerint "aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő".