A megbeszélés témái között szerepelt az Európai Unió (EU) aktuális ügyeinek, a koppenhágai klímakonferencia és a közös energiapolitika kilátásainak megvitatása, illetve a lisszaboni szerződés elfogadása után az EU intézményeire váró szerep is. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Sólyom László kiemelte, hogy a szlovákiai nyelvtörvényről is tárgyalt vendégével. Az államfő üdvözölte, hogy az Európai Parlament és Jerzy Buzek is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Véleménye szerint szükség van arra, hogy a nemzetközi közösség és annak intézményeinek figyelme erre a problémára irányuljon.

Sólyom László emlékeztetett: Pozsonyból olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a szlovák vezetés már nem zárkózik el a nyelvtörvény módosításától. A nyelvtörvény kapcsán kijelentette, hogy az anyanyelv használatának büntetése az a rendelkezés, amely leginkább sérti az emberi jogokat.

Örömét fejezte ki, hogy a végrehajtási rendeleteket már az európai szervek ajánlásainak figyelembevételével dolgozzák ki, de meglátása szerint az anyanyelv használatának büntetése nem végrehajtási kérdés, mert csak a törvény módosításával orvosolható. Azt mondta: legalább azt kellene elérni, hogy a tavaszi szlovákiai választásokig ne alkalmazzák ezt a büntető rendelkezést. Közölte, hogy megvilágította Jerzy Buzek számára, hogyan tudja egy ilyen törvény a szlovákiai magyar közösséget elbizonytalanítani az anyanyelv használatában és hogyan kelt teljesen felesleges feszültségeket. Emlékeztetett arra, hogy a sajtó is beszámolt azokról a zaklatásokról, amelyek a nyelvtörvényre való hivatkozással történtek Szlovákiában.

Abban egyetértett Jerzy Buzekkel, hogy ezt a problémát tárgyalással, lépésről lépésre haladva kell megoldani. Leszögezte, hogy Magyarországnak soha nem volt érdeke, hogy feszültségben éljen valamelyik szomszédjával. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség és EU fellépése nyomán pozitív elmozdulás történik ezen a területen és sikerül megoldani a konfliktust. Jerzy Buzek kijelentette, az emberi jogok és a kisebbségi jogok fontosak az Európai Parlament számára. Hozzátette, tíz nappal ezelőtt Szlovákiában úgy tájékoztatták, lehetőség és erős szándék van arra, hogy az országon belül oldják meg a nyelvtörvény kérdését. Mint mondta ebben az ügyben a szlovák kormány és a magyar kisebbség képviselői is erős szándékukról adtak számot.

Az EP elnökének véleménye szerint folyamatos párbeszédre van szükség a szlovák kormány és a kisebbségek képviselői között. Megjegyezte, hogy az EBESZ és az EP állandó segítségére is szükség van. Ezt a segítséget a két szervezet felajánlotta és ezt az érintettek el is fogadták. Sarkalatosnak nevezte, hogy hogyan hajtják majd végre ezt a törvényt, a büntetési rendszert ugyanis a közeljövőben vezetik majd be a hatóságok. Jerzy Buzek közölte: a szlovák hatóságok nem zárkóznak el attól, hogy miután megpróbálják végrehajtani a törvényt, bizonyos idő elteltével változtassanak annak szövegén. Megjegyezte, hogy ebben a kérdésben optimistább, mint a koppenhágai konferencia ügyében.

Sólyom László kitért arra is: a látogatásnak az aktualitásokon kívül különös jelentőséget ad, hogy 20 évvel ezelőtt szabadult fel a két ország a kommunista uralom alól és most mindkettő az Európai Unió tagja. Az államfő úgy fogalmazott, hogy a koppenhágai klímakonferencia kimenetele kapcsán „nem kell jóslatokba bocsátkozni”.

Véleménye szerint a közös energiapolitika esetében nagy feladat vár az EP-re, mert mindenképpen ki kell dolgozni egy működőképes politika kidolgozását. Hozzátette, hogy az EU sem a széndioxid-kibocsátás csökkentésében sem a megújuló energiák arányának bevezetését tekintve nem vállalta túl magát és ezeket a vállalásokat mindenképpen ki kellene kényszeríteni.

Az EU új működési módjáról úgy vélekedett, hogy a parlament szerepe örvendetesen megnövekedett. Kifejezte reményét, hogy az Európai Unió intézményesíteni fog egy emberijogi biztost, akinek feladata lesz többek között a kisebbségek védelme is. Az EP elnöke a koppenhágai találkozó kapcsán megjegyezte, nagyon fontos lenne megállapodást elérni. Hozzátette, hogy nem túlságosan optimista, de most ebben a kérdésben nem is könnyű annak lenni. Az energiapolitikával összefüggésben azt mondta, felvetődött, hogy egy európai energiaközösség jöjjön létre.

Az EP-elnöke arról is beszélt, hogy 1989-ben azért volt fontos itt lenni, mert húsz évvel ezelőtt szabadult fel Közép-Kelet-Európa az előző rendszer uralma alól és a magyar osztrák határ megnyitása az események egyik kulcsfontosságú mozzanat volt. Kijelentette, ma már nincsenek régi és új tagállamok, egységesen készülünk a közös jövőre az Európai Unióban. Elmondta azt is, hogy soha nem feledkeznek meg arról, hogy a magyarok 1956-ban szabadságért küzdöttek. Jerzy Buzek részvétét fejezte ki a pécsi lövöldözés áldozatainak és családtagjainak.