Sajóbábonyban november 15-én, a Jobbik lakossági fórumának másnapján összetűzésbe kerültek helyi lakosok és a magukat a – bíróság által jogerősen feloszlatott – Magyar Gárda tagjainak valló emberek.

A 800 ember telefonos megkérdezésén alapuló kutatásból kiderült, hogy a lakosság fele (51 százaléka) pesszimista, úgy látja, hogy a romák és a nem romák viszonya romlani fog a következő időszakban. Javulásra mindössze 6 százalékuk számít. Tízből három megkérdezett a jelenlegi helyzet fennmaradásával számol, 13 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A pártpreferenciákat vizsgálva a Jobbik-szavazók háromnegyede (76 százaléka) látja úgy, hogy a konfliktus elmérgesedik, a Fidesz-szavazók körében 52 százalék, a szocialista szimpatizánsok között 43 százalék ez az arány. Bár az MSZP-szavazók másoknál optimistábbak, közülük is csak 15 százalék bízik abban, hogy javulni fog a roma és nem roma lakosság viszonya.

A Jobbik-szavazók után legnagyobb, 60 százalékot meghaladó arányban a 30 évesnél fiatalabbak, illetve a tanulók, valamint a munkanélküliek gondolják, hogy romlani fog a helyzet - igaz, éppen ezekben a lakossági csoportokban legnagyobb a radikális párt támogatottsága.

Az elemzés szerint a probléma érzékelt súlyosságát és a megoldhatóságával kapcsolatos lakossági kételkedést mutatja, hogy a válaszadók fele, 49 százaléka nem tudott, további 7 százalékuk pedig nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy a jelenleg a parlamentbe jutásra legesélyesebb három párt közül melyik tudná leginkább kezelni a roma és nem roma lakosság közötti konfliktusokat.

A vezető ellenzéki pártot, a Fideszt 28 százaléknyian tartják a legalkalmasabbnak a feladatra, míg az MSZP-ről és a Jobbikról 8-8 százaléknyian nyilatkoztak így. Ez az eredmény többé-kevésbé leképezi a politikai erőviszonyokat, mivel a válaszadók harmada vallotta magát Fidesz-szavazónak, és az MSZP jelenleg 10, a Jobbik pedig 9 százalékon áll.

Bár a nagyobb pártok szavazói természetesen saját pártjukat tartják leginkább alkalmasnak a roma és nem roma lakosság közötti viszályok kezelésére is, a bizalom mértéke eltérő. Legnagyobb, 65 százalékos arányban a Fidesz szavazói tekintik saját pártjukat a megoldás zálogának. Az MSZP- és a Jobbik-tábor hasonlóan vélekedik választott pártjáról: a szocialista szimpatizánsok 53, a Jobbik-szavazók 54 százaléka állította, hogy saját pártjára kellene bízni a probléma kezelését. Sajátos módon azonban a Jobbik-szavazók 18 százaléka inkább a Fideszt látja alkalmasnak az etnikai konfliktusok megoldására, míg a Fidesz és az MSZP szimpatizánsai saját párjuk helyett más pártról legfeljebb 6 százalékban tételezik fel ezt.

A közvélemény-kutatásból kiderült az is, hogy a sajóbábonyi események valószínűleg nem befolyásolják a Jobbik támogatottságát, de ha mégis, akkor inkább növelik azt. A megkérdezettek majdnem harmada (31 százaléka) szerint az eseményeknek nem lesz hatásuk a Jobbik támogatottságára, de gyakorlatilag ugyanennyien (30 százalék) vannak azok is, akik nem vállalkoztak a következmények értékelésére. Akik arra számítanak, hogy a Sajóbábonyban történtek befolyásolják a Jobbik támogatottságát, azok többsége szerint az incidens következményei kedvezőek a párt számára, növekedni fog a szavazótábora.

A megkérdezettek pártpreferenciája jelentős mértékben befolyásolja azt, hogy mit gondolnak az események következményeiről, de minden választói csoportban többen vannak azok, akik szerint a Jobbik tábora ezek hatására növekedni fog, mint azok, akik szerint kisebb lesz.

Legnagyobb, 65 százalékos arányban a jobbikos szavazók bíznak abban, hogy ez a konfliktus pártjuk malmára hajtja a vizet. Ellenkező irányú változást leginkább a szocialista szimpatizánsok (18 százalék) vizionálnak. A Fidesz-szavazók másoknál kisebb jelentőséget tulajdonítanak az eseményeknek: négytizedük szerint ezek nem befolyásolják a Jobbik támogatottságát. De ha mégis, akkor ők is jóval inkább valószínűsítik a Jobbik megerősödését (25 százalék), mint gyengülését (10 százalék).