A Fővárosi Bíróságon idén júniusban kezdődött el Földesi-Szabó László és hét társa ügyének a tárgyalása. A vádlottak az ügyészség szerint 1,2 milliárd forintos csempészetet követtek el azzal, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítvány számára az Európai Unión kívüli országokból adományként behozott árut bizományosi szerződéssel átadták a Herba Hungary Zrt.-nek, amely ezeket értékesítette, s abból utalt vissza összegeket a kiemelten közhasznú szervezetnek, amelyet az céljai elérésére fordított.

A november 30-i tárgyaláson Kenéz Andrea bírónő ismertette, hogy a csempészet, a sikkasztás, a számviteli rend megsértése, illetve a magánokirat-hamisítás vádjával tárgyalt ügy mellett az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kurátorával, Földesi-Szabóval és társaival szemben adócsalás miatt is folyik egy nyomozás. A gyanú szerint a társaság 2005-re és 2006-ra vonatkozóan nem fizetett be az adóhivatalhoz 224,8 millió forint áfát. Földesi-Szabó László ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az alapítványokról szóló törvény szerint nincs is áfafizetési kötelezettsége a szervezetnek, hiszen az nem gazdálkodó szervezet.

Ezt követően a tanúk padjára idézték az alapítvány volt kuratóriumi tagját, Simon Ibolya ügyvédet, aki a történtek idején szerződésben állt a Nemzetbiztonsági Hivatallal. Simon Ibolya azt mondta, hogy Nagy Lajosnak, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának felkérésére 2006 áprilisától 2008 év végéig végzett fizetés nélküli munkát az alapítvány „vezetőségében”. Ez, közölte, abból állt, hogy részt vett a kuratórium ülésein, ahol döntöttek a támogatások szétosztásáról, valamint intézte az alapítvány hivatalos ügyeit. Az ügyvéd a kiemelten közhasznú szervezet és a Herba Hungary Zrt. között meglévő szerződésekről azt állította, nem tud konkrétumokat, és emlékei szerint a cég csak egy kuratóriumi ülésen került szóba.

A bíró azt firtatta, mennyire ismerte az ügyvéd az alapítvány helyzetét, amire a válasz az volt, hogy Földesi-Szabó László minden kuratóriumi ülésen elmondta, mennyi támogatás folyt be, de hogy ez nagyságrendileg mekkora összeg volt, erre ma már nem emlékezik. Azt, hogy a kiemelt támogatónak számító Herba milyen formában és mértékben járult hozzá az alapítvány tevékenységéhez, Simon Ibolya szintén nem tudta megmondani. Arra sem emlékezett a volt kuratóriumi tag, hogy melyik pénzintézetnél volt számlája az alapítványnak, s azon mekkora összegnek kellett lennie. Hozzátette: az Egymásért pénzügyi helyzetéről nem kért külön tájékoztatást, a könyvelésbe pedig nem látott bele. „Azt a 2006. évi beszámolót ismerem, amely a szervezet honlapján is megtekinthető” - mondta.

Tanúvallomása szerint szintén nem tudott arról, hogy az alapítvány vagyonát ki ellenőrizte, és nem tudja azt sem, hogy mennyi volt a kiadásuk, illetve, hogy a házi pénztáruk hol volt. Miután kirobbant a VPOP által indított eljárás, és Földesi-Szabó Lászlót 900 millió forint házi pénztárból történő elsikkasztásával is meggyanúsították, a kuratórium tagjai elszámoltatták az elnököt arról, megvan-e a pénz. Ennek elvégzésére az egyik tagnak, Gyarmati Györgynek adtak megbízást, aki megállapította, hogy minden rendben van.

Simon Ibolya vallomására először a Herba Zrt. vezérigazgatója, Pongó Sándor másodrendű vádlott reagált. Azt állította, hogy Simon Ibolya készítette el a bizományosi szerződéseket, illetve több esetben segédkezett a Herba és a Palota Vámügynökség vitás vámügyeinek elintézésében. Arra, hogy kinek van igaza, szembesítést kellett volna elrendelni, de mivel Pongó nem tett vallomást a bíróságon, ezt nem lehetett megtenni. Földesi-Szabó László pedig csak annyit jegyzett meg, hogy mivel az alapítvány jogi képviselője Simon Ibolya volt, részt vett a szerződések kidolgozásában, bár - jegyezte meg - lehet, hogy három év távlatából már nem emlékszik erre. Hozzátette: a Fővárosi Főügyészség magánjogi főosztálya által 2007-ben lefolytatott törvényességi felügyeleti vizsgálat során az alapítvány működésére vonatkozóan azt állapította meg, hogy az jogszerűen zajlott.

Simon Ibolya után a bíróság Galambos Lajost, az NBH egykori főigazgatóját hallgatta meg tanúként. Galambos a posztjáról való lemondás után 2008 elején került az alapítvány kuratóriumába. Elmondta, hogy mielőtt ez megtörtént, tájékozódott a kiemelten közhasznú szervezet működéséről és pénzügyi helyzetéről is. Így a házi pénztár tartalmára vonatkozóan is, amelyben Földesi-Szabó közlése szerint 874 millió forint volt. Ezt a tájékoztatást pedig nem gondolta, hogy meg kellene kérdőjeleznie. A volt főigazgatóval ismertették a Herbával kötött bizományosi kontraktusokat és az elszámolások menetét is. Galambos Lajos megjegyezte, az, hogy a termékek értékesítése körül jogértelmezési vita van az alapítvány és a vám- és pénzügyőrség között, csak a büntetőeljárás elindítása után derült ki.

Simon Ibolya a tanúmeghallgatás után a hvg.hu-nak is azt állította, hogy maga a vám- és pénzügyőrség eltérően értelmezte az értékesítést: míg az egyik vizsgálatban nem talált semmi szabálysértésre utaló dolgot, addig egy másik eljárásban éppen azt állapított meg. Galambos Lajos pedig azt közölte, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítvány és az NBH kapcsolata rendezett volt. Azt azonban sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy igazak-e azok a sajtóban megjelent hírek miszerint a hivatal „bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámszabályok kijátszásának megismerésének céljából szerződést kötött a kiemelten közhasznú szervezettel. „Sajnálom a történteket, mert éppen a válság idején lehetetlenült el egy olyan ügy, amely az elesettek megsegítését szolgálta. Azt pedig határozottan visszautasítom, amit a vád tárgyává tettek, miszerint az alapítvány a bűnben fogant volna.”