A kormányfő azt kérte, utazzanak amerikai szakértők Magyarországra a roma integrációs program segítésére. Utalt arra, hogy a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra, Magyarországnak ezért szüksége van az Amerikában ezen a téren felhalmozódott tudásra – számolt be a találkozóról magyar újságíróknak Szollár Domokos kormányszóvivő. Cardin kifejtette: bízik abban, hogy a magyarországi roma integrációs program modellértékű lesz, szerinte a roma kérdést Európa-szinten kell kezelni.

Bajnai Gordon a roma gyilkosságok kapcsán rendőri segítséget kért. Elmondta, hogy a rendőröknek Magyarországon olyan problémákkal kell megküzdeniük, amelyek korábban nem léteztek; utalt a szélsőséges, gyakran terrorista jellegű csoportok kezelésére, valamint arra, hogy a rendőrségnek milyen szerepe lehet a kisebbségekkel való együttélésben. Jelezte, hasznos lenne közös amerikai-magyar rendőrségi továbbképzési programot indítani az amerikai tapasztalatok átemelése érdekében.

A miniszterelnök tájékoztatta a szenátort a roma kisebbség gondjairól és arról, milyen roma integrációs programot indított a kormány. Utalt arra, hogy a program több eleme amerikai mintára, a feketék integrációját célzó korábbi programokra épült. Kitért rá, hogy a program egyik fontos eleme, hogy a rendőrségnél megemeljék a roma rendőrök számát, és később a katonaságnál is lesz roma kvóta. Bajnai Gordon azt is kérte a Helsinki Bizottság elnökétől: lobbizzon azért, hogy az ENSZ által létrehozandó úgynevezett népirtás elleni központ Budapesten jöhessen létre.

A szlovák államnyelvtörvény ügyében tájékozott Cardin szenátor kifejtette: helyteleníti azt, ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történik. Szerinte nem helyes, ha valaki az EBESZ alapértékeivel, normáival szemben cselekszik. Közölte, az ügyet szóvá fogja tenni a szlovákoknak is és nemzetközi fórumokon is, „a témát napirenden fogják tartani”. Véleménye szerint a magyar kormány helyesen járt el, amikor nem öntött olajat a tűzre, nem fokozta a feszültséget, hanem a helyzet megoldására törekedett az EBESZ segítségével.

(Az amerikai Helsinki-bizottság egy különleges kormányzati szervezet, amely figyelemmel kíséri az 1975-ös Helsinki-egyezményekben foglalt elvek teljesülését, a szenátus és a képviselőház 9-9 tagjából, továbbá a külügy-, védelmi, és kereskedelmi minisztérium 1-1 képviselőjéből áll.

Bajnai Gordon ugyancsak csütörtökön részt vett a Council on Foreign Relations tekintélyes külpolitikai agytrösztben rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelynek a transzatlanti kapcsolatok fejlődése volt a témája. A miniszterelnök ezen kívül előadást tartott a kereskedelmi kamarában, ahol beszámolt a magyar gazdasági válságkezelés lépéseiről és az eddig elért eredményekről. Azt tanácsolta a következő kormánynak, hogy folytassa a „józan ész politikáját”; úgy jósolta, a mostani reformok gyümölcsei már 2 év múlva beérnek, 2011-től Magyarországon évi 3-4 százalékos növekedés várható.

Bajnai Gordon Joe Biden amerikai alelnökkel pénteken egyeztet az afganisztáni csapaterősítéssel kapcsolatos magyar álláspontról, konkrét eredmények várhatók a magyar szerepvállalásról. Ezt a miniszterelnök tudatta magyar újságírókkal Washingtonban.

A kormányfő arra a kérdésre, született-e már magyar döntés az afganisztáni csapatbejelentést illetően, azt válaszolta: „van tárgyalási pozíciónk ezzel kapcsolatban, ezt még otthon is egyeztetjük, és holnap az alelnökkel való találkozón szeretném vele megbeszélni Magyarország ezzel kapcsolatos álláspontját”.