Régóta háborúzik a Miskolccal szomszédos Sajókeresztúr község legnagyobb munkáltatója két közeli falu, az 1100 fős Sajóecseg, valamint az ötezres lélekszámú Szirmabesenyő lakosságával. A BÉM Borsodi Ércmű Zrt. hulladékfeldolgozó üzemének (lásd A mű című írásunkat) működése során keletkezett gázok kibocsátása a hatóságok szerint belefér az előírásokba, a környékbeliek életét viszont megkeserítik a szagok. A szembenállás legújabb fejezete az a múlt pénteken tartott demonstráció volt, amelyet Miskolcon, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség épülete előtt tartottak a Sajóvölgye Környezetvédelmi Egyesület szervezésében. Petíciójukban a tüntetők kérték a hatóságot a BÉM szagszennyezéssel járó tevékenységének megtiltására. Ezt a retorziót korábban már szerették volna elérni az országos hatóságnál is. Az egyesület szerint a cég 2003–2006-os anyagmérlege igazolja, hogy a füstgázzal a kéményen sok szennyező anyag távozik, és szerintük a BÉM nem tud elszámolni 77 827 tonna – Budafokról odaszállított – úgynevezett gáztisztító masszával sem.

A Sajóvölgye elnöke, Burinda Endre elmondta, környezetszennyezés miatt pert indítottak a BÉM ellen. Első fokon vesztettek, április végén a Miskolci Városi Bíróság elutasította a keresetüket, mondván, az egyesület nem tudta valószínűsíteni, hogy a BÉM túllépi a környezetvédelmi határértékeket.

Burinda szerint „vérlázító dolgok” történtek az engedélyezés során, és a szervezet kifogásolja a felügyelőség vezetőjének azon kijelentését is, hogy az utóbbi egy évben az üzemmel kapcsolatban nem érkezett lakossági panasz.

„Nappal füstölög a kémény, naplemente után olyan tömény, bűzös füst árasztja el a környéket, hogy levegőt sem lehet venni” – állítja Burinda. Hozzátéve, hogy Sajókeresztúron még mindig az egykori vasércdúsítóra érvényes környezetvédelmi előírásokat alkalmazzák, ők pedig nem akarnak mást, csak hogy a legmodernebb technológiát alkalmazza az üzem. A helyi iskolában egy takarítónő – aki 27 évig dolgozott az üzemben – a neve elhallgatását kérve sorolta a HVG-nek, hogy az 1700 lelkes faluban 42 rákos beteg van, és sok az asztmás gyermek is, a bűz miatt pedig a hétvégén sem lehet szellőztetni.

„Az egész ügy nem más, mint hisztériakeltés, ami mögött akár a konkurencia is állhat. Most néhány ember meg akarja mutatni, mennyire erős a civil szerveződésük” – fakadt ki Baptiszta Tibor, a BÉM vezérigazgatója. Ő állítja, hogy a cég működése megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, megvan minden engedélyük. A Sajóvölgye ezeket az engedélyeket támadta meg, amit Baptiszta azért sem ért, mert szerinte bizonyíthatóan határérték alatti a károsanyag-kibocsátásuk. Napi 24 órában mérik az értékeket, ezeket negyedóránként rögzítik, így azok bármikor ellenőrizhetők. Véleménye szerint a több száz milliós kárt okozó kéményomlás bekövetkezhetett ugyan elektromos vagy gépészeti okok miatt is, de a nyomozás három szálon fut, mivel nem zárható ki a szabotázs (gyújtogatás) sem, hiszen korábban több fenyegetést is kapott a cég.

A BÉM 180 szakszervezeti tagja közben a Vasas Szakszervezeti Szövetség regionális ügyvivőjétől, Bodnár Józseftől kért segítséget munkahelye védelmében. A szakszervezetis a HVG-nek kijelentette, hogy a dolgozók közül sokan 20-30 éve alkalmazottai a cégnek, és nem érte őket egészségkárosodás. A környezetvédelmi hivatallal is felvették a kapcsolatot, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy a működéshez szükséges engedélyek rendben vannak. Az érdekképviselő az orvosoknál is tájékozódott, de sehol sem kapott olyan adatot, ami az üzem térségében az átlagostól magasabb számú megbetegedésről szólt volna.

Czeglédy László orvos 30 éve dolgozik az 1700 fős Sajókeresztúron, és mindennap érzi az erős szagot, de szerinte – részint amiatt, mert kis létszámú a település – nem mutatható ki az átlagosnál nagyobb mértékben daganatos betegség. Ugyanez igaz a légzőszervi megbetegedésekre is. „A bűz viszont tényleg elviselhetetlen, akkor is, ha határértéken belül van” – mondta a háziorvos, aki a tisztánlátás érdekében már javasolta az önkormányzatnak, hogy a környező hegyoldalakból vegyenek anyagmintákat, és elemeztessék ki azokat.

KOVÁCS ISTVÁN