Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, vagyis az általános ombudsmannak a 2008-as éves beszámolóját már tavasszal is több parlamenti bizottság, például az önkormányzati és a honvédelmi is elutasította, múlt szerdán pedig így tett a jogvédelem szempontjából két legfontosabb testület, az emberi jogi, valamint az alkotmányügyi is. A gesztus nem magának a beszámolónak, hanem Szabó több szempontból is kifogásolt személyének szólt.
Ha egy-egy parlamenti szakbizottság, különösen pedig ha maga az Országgyűlés nemet mond egy általa választott főtisztviselő beszámolójára, elvben súlyos figyelmeztetésnek számít. A gyakorlatban ez koránt sincs így. Ezt jelzi, hogy például a benyújtott ügyészségi jelentésekről évek óta nem szavaz a Ház, vagy Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosként aláírt utolsó éves beszámolóját fenntartás nélkül elfogadta ugyan a törvényhozás, ám újraválasztását a koalíciós többség akadályozta.
Szabó Máté. Különc vagy kiközösített? © Horváth Szabolcs |
A csipkelődés odáig ment, hogy egy szocialista képviselő nyilvánosan szóvá tette, amiért az ombudsman levette a cipőjét a bizottsági ülésen – egyébként hivatalos eseményeken, például sajtótájékoztatókon korábban is előfordult, hogy nemezpapucsot húzott az öltönyéhez. Felmerültek persze súlyosabb vádak is, például hogy olyan politológuskonferencia költségeit is a hivatalával akarta elszámoltatni a biztos, ahová őt nem e tisztségében hívták meg, ám a HVG információi szerint nem követett el visszaélést, személyes programjainak költségét maga állta.
Szabó apparátusa eközben több színvonalas vizsgálatot végzett el. Fontos elemzéseket készített például a büntetés-végrehajtás (bv) helyzetéről, a gyermekjogokról, vagy éppen a tömegeket érintő parkolási visszásságokról. A professzor maga írja le jelentésében, hogy időnként a kifejezetten provokatív stílust sem utasítják el. Tény, hogy például a bv kapcsán elég nagy feltűnést keltett, amikor a hivatal kiállításán a véreskezű családgyilkos, Magda Marinko festményei voltak láthatók, vagy hogy fia karambolja kapcsán Szabó azt feltételezte, hogy a balesetbe keveredett fegyőrök valójában őt akarták megfélemlíteni.
Kínos, hogy megállapításait időnként viszsza kellett vonnia. A legismertebb éppen a „cigánybűnözéssel” kapcsolatos megjegyzése, ami után bizonygatni kényszerült, hogy elutasítja a rasszizmus minden megnyilvánulását. A hozzá forduló ügyfeleknek az sem volt éppen kellemes, amikor az OTP gyakorlatát elmarasztaló állásfoglalását részben visszaszívta. Eközben a jogvédelem fő letéteményeseként új politikai támogatót kapott – a Jobbik állt mögé, miután ő az Erzsébet téri jobbikos rendezvény feloszlatása kapcsán a rendőrséget illette éles kritikával.
Fontos ajánlást készített Szabó a bírósági tárgyalások nyilvánosságának erősítésével kapcsolatban. Fellépését gyengíti azonban a jogvédők egységének hiánya. Érvelése mellett nem lehetett olvasni a szakombudsman, az adatvédelmi biztos gondolatait, az egyik legtekintélyesebb jogvédő szervezet, az Eötvös Károly Intézet pedig nagyjából ugyanekkor adott ki önálló elemzést a bírósági ítéletek megismerhetőségéről. Mindez annak a jele, hogy – mint a HVG megtudta – a három szakombudsman sokszor Szabó kihagyásával egyeztet, a civilek egy része pedig bojkottálja az állampolgári jogok biztosát, aki valaha éppen a zöldmozgalmak tanulmányozásával alapozta meg hírnevét.