A rendszerint pesszimista magyarokon mintha eluralkodott volna az optimizmus. Sokan úgy vélik, ha egyáltalán lesz új típusú influenzajárvány, az nem okoz majd súlyos tüneteket, néhány napos gyengélkedéssel még a legrosszabb esetben is meg lehet úszni a dolgot. „Az egyes emberekre nézve ez elképzelhető, társadalmi méretekben azonban más a helyzet” – állítja Bujdosó László, a Pandémiás Prevenciós Bizottság elnöke. Könnyen lehet, hogy mivel a H1N1-vírus ellen védtelenek az emberek, megismétlődik a 41 évvel ezelőtti helyzet, amikor a hongkongi influenza terjedésének első évében 2,3 millió beteget jelentett a magyar egészségügy. Akkor a járványszezon végére készült csak el az oltóanyag. Az enyhe lefolyású fertőzés minden ezredik beteg számára végzetesnek bizonyult: 2300-an haltak bele a vírussal való találkozásba.

Mivel az influenza cseppfertőzéssel – köhögéssel, tüsszögéssel – terjed, a gyakori kézmosás, ha nem is felesleges, de érdemben nem előzheti meg a kórokozó terjedését. Valódi védelmet – ha nem is 100 százalékosat – az immunizálás, vagyis a védőoltás jelenthet. Mivel Magyarországon a világon az elsők között sikerült előállítani a H1N1 elleni oltóanyagot – lévén hogy rendelkezésre állt a technológia és a kapacitás, a korábban elkészült úgynevezett modellvakcina –, a szezonális védekezéssel egy időben megkezdődhet a pandémiás járvány elleni immunizálás is. Ugyanakkor internetes fórumokon orvosok vonják kétségbe az oltás hatékonyságát, némelyek a legkülönfélébb veszélyekre hivatkozva egyenesen lebeszélnek a vakcina beadásáról. „Ez nem kizárólag magyar sajátosság, s nem is csak az influenza kapcsán tapasztalható Európa-szerte az oltásellenesség – ráadásul éppen az iskolázottabb, műveltebb körökben. Pedig a 20. század nagy vívmánya, a fertőző betegségek legyőzése egyértelműen az oltóanyagoknak köszönhető” – mondta a HVG-nek Jakab Zsuzsanna, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ igazgatója.

Az első 650 ezer adag ingyenes – a leginkább veszélyeztetetteknek szánt – pandémiás oltóanyag kiszállítása a háziorvosokhoz október első napjaiban megkezdődött, s ezzel egy időben a morgolódás is hangosabbá vált. „Nem volt elég idő az oltóanyag klinikai vizsgálataira”, „nem ismerjük az összetételét”, „nem vállalhatunk felelősséget a beadásáért, mert minket vesznek elő, ha valamilyen egészségkárosító mellékhatása lesz” – sorolják kifogásaikat a háziorvosok. Minthogy a világ nagy gyártói – hiszen egyszerre kapták meg az Egészségügyi Világszervezettől az új vírustörzset – egyszerre álltak a startvonalhoz, nagyjából ugyanannyi idejük jutott a klinikai vizsgálatokra is, ezért sehol nem áll rendelkezésre hosszú alkalmazási tapasztalat.

Így van ez a szezonális oltásokkal is, az engedélyezés nemzetközileg elfogadott folyamata gyorsított – máskülönben csak jóval a járványszezon után készülhetne el egy-egy vakcina. Az is különös, hogy a hazai orvosok éppen most nem elégszenek meg az Országos Gyógyszerészeti Intézet forgalomba hozatali engedélyével, hiszen ezt a kétséget bármilyen más vakcinával vagy gyógyszerrel kapcsolatban felvethetnék. Ahogy a gyógyszerek összetétele, hatóanyaga, úgy a vakcináé sem titkos: szerepel az OGYI engedélyében. A beadott szer – legyen az bármilyen medicina – mellékhatásaiért, szövődményeiért pedig nem az orvos, hanem a gyártó felel. „A háziorvosok a nem kötelező védőoltások beadása során nem jogosultak a betegekkel semmiféle olyan nyilatkozatot aláíratni, amely kizárja az oltóanyag által okozott, vagy más, az orvosi kezelésből fakadó felelősséget (kártérítési felelősséget)” – foglalt állást a Magyar Orvosi Kamara Etikai Tanácsa.

„A magyar vakcina nem jó, az EU-ban nem is fogadnak el teljes vírust tartalmazó oltóanyagot, ez pedig ilyen” – érvelnek aggódó gyermekorvosok, félelmet és tévképzeteket keltve a laikusokban. „Az elölt teljes vírust tartalmazó oltóanyag hatékonyabb, erősebb immunválaszt vált ki a szervezetből, mint a némileg eltérő technológiával előállított, úgynevezett split – hasított – vírust tartalmazó. Ezt tudjuk a szezonális oltás egy évtizedes tapasztalataiból” – magyarázta Bujdosó, miért nem kell tartani a „teljes vírustól”. A védelem fontosságát hangsúlyozva nemcsak magát, hanem gyermekeit is beoltatta már az első kísérleti körben.

Az orvosok húzódozásáért jórészt az egészségügyi kormányzat elégtelen kommunikációja okolható. A doktorok nem kapták meg – vagy csak meglehetősen későn – azokat az információkat, amelyek meggyőzhették volna őket az oltóanyag biztonságosságáról. Nem vitathatták meg szakmai körökben az őket izgató kérdéseket sem. „Négy óra rendelési idő alatt tucatszor elmagyarázom a védelem szükségességét, de 1500-2000 betegnél ez lehetetlen, napi többórás túlmunkát jelentene heteken keresztül” – jelezte a mulasztás következményét Komáromi Zoltán háziorvos, országos szakfelügyelő, a Pandémiás Bizottság tagja.

Márpedig a háziorvosokon áll vagy bukik az oltóanyag sorsa, amelynek legyártására több mint 4 milliárd forintot ígért oda – jövő évi fizetéssel – az Omninvest Kft.-nek az egészségügyi tárca. Ugyanakkor a beadásra s az azzal járó szigorú, tételes adminisztrációra betegenként 210 forintot ígért az orvosoknak, ötödannyit, mint amit ők méltányosnak, a megszaporodott munkához szükséges szakképzett segítség finanszírozására elegendőnek gondolnának. Márpedig így nemcsak az elkészült vakcina jelentős része veszhet kárba, hanem a járvány kitörése olyan ügyeleti rohamot indít el, amellyel lehetetlen lesz megbirkózni.

Egyelőre még azt sem tudni, mikor vásárolhatnak a gyógyszertárakban H1N1 elleni vakcinát azok, akik nem jogosultak az ingyenes ellátmányra. Nagykereskedelmi joga kivételesen az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnek, nem pedig a gyógyszernagykereknek lesz – tudta meg a HVG Kárpáti Zsuzsától, az EKI igazgatójától. A szokottnál szorosabb kontroll alatt kell figyelni a forgalmazásra – indokolta a rendkívüli eljárást –, nehogy külföldiek vásárolják fel az Európa-szerte hiánycikknek számító, az itthon mintegy 1800 forintért patikába kerülő vakcinát. Szinte bizonyos, hogy – szemben a szezonális influenza elleni oltással – a pandémiás oltóanyag külföldi versenytárs nélkül marad, mivel a nemzetközi „szabadpiacon” senki nem kínál ilyen szert: a nagy gyártók hosszú ideig el lesznek foglalva az előre lekötött mennyiségek leszállításával, amelyért a magyarországi ár többszörösét kérik el.

GÁTI JÚLIA