Békén hagyná a nyugdíjrendszert az MSZP

Az MSZP a kormányzása alatt végrehajtott változtatásokkal hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszert alakított ki, nincs szükség modellváltásra - mondta Keller László szocialista képviselő annak kapcsán, hogy a Fidesz kormányra kerülése esetén a svéd, azaz a virtuális tőkésítési nyugdíjmodellt vezetné be. Keller László szerint a Fidesz által preferált nyugdíjmodell látszólag jól hangzó rendszer, ám annak feltételei Magyarországon középtávon nem teremthetőek meg.

Az ellenzéki párt elgondolása veszélyes irányba mutat, mert "szétszedi" azt a szolidaritási alapelvet, amelyet a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer biztosít - szögezte le a szocialista képviselő, hozzátéve: széteshet a kockázatközösség. A Fidesz indokolatlanul veszélyezteti az aktív korosztályt - hangsúlyozta.

Keller László kitért arra is, hogy a törvényben rögzítve van, ezért mindenki előre ki tudja számolni, hogy milyen lesz a nyugdíja, a Fidesz tervei szerint viszont csak a nyugdíjba kerüléskor lehetne megtudni, hogy ki mennyit kap, és a végösszeg a gazdaság akkori állapotától függ majd. A nyugdíjrendszert egy Magyarországhoz hasonló gazdaságban nem lehet kitenni a változó gazdasági környezetnek, ez elképzelhetetlen - szögezte le. A szociálisa politikus kiemelte, hogy a svéd gazdaság stabil, azt nem lehet a magyarhoz hasonlítani. A svéd modell ráadásul csak az öregségi nyugdíjat kezeli, a rokkantságit nem - fűzte még hozzá.

A Figyelő című hetilap csütörtöki száma írt arról, hogy a Fidesz kormányalakítása esetén felelevenítené azt a virtuális tőkésítési nyugdíjmodellt, amelyre az ezredfordulón tett már elvi kísérletet, ez adná az induló nyugdíj összegét, rendszerszinten pedig az éves nyugdíj-kifizetések megegyeznének a járulékbefizetésekkel.

A lapnak nyilatkozó Varga Mihály, a párt gazdasági kabinetjének vezetője kifejtette, hogy a befizetett nyugdíjjárulékot egyéni számlákon vezetnék; amikor eljön a nyugdíjba vonulás ideje, a járadékot (a nyugdíj összegét) az addig befizetett összeg alapján állapítanák meg. Ezért nevezhető a rendszer virtuálisan tőkésítettnek. (Egy valós tőkefedezet melletti rendszerben a meglévő tőke adja ki a járadék összegét.)

Az új modell továbbra is felosztó-kirovó rendszerű lenne, tehát a gazdaságilag aktív népesség befizetéseiből fedeznék a nyugdíjasok havi járadékát. A virtuális tőkésítés csak a nyugdíj összegének - a havi járadéknak - a megállapítását szolgálná. A rendszer azonban alapvetően különbözne a mai felosztó-kirovó rendszertől: az adófizetők pénzét nem lehetne átcsoportosítani a nyugdíjkassza - évente akár több száz milliárd forintos - lyukainak a betömésére. A kifizetett nyugdíj nem lehetne több, mint a befizetett járulék. Ez a modell Svédországban kiválóan működik, igaz ott a szuficites nyugdíjkasszát alakították át ilyenné.

Varga Mihály úgy vélte, hogy a nyugdíjat mindenképpen hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a már megállapított nyugdíjak változatlanok maradnának, viszont az újonnan nyugdíjba menők járadéka akár 10-20 százalékkal is kisebb lehet a mainál, ami későbbi nyugdíjba vonulásra ösztönözne.