Mi legyen a sztrájktörvénnyel?

A VOSZ csütörtökön annak érdekében kezdeményezte a sztrájktörvény módosítását, hogy biztosan hozzáférhetővé váljanak az alapvető közszolgáltatások. A szervezet az MTI-hez eljutatott közleményében hangsúlyozta: nem a törvény egyoldalú szigorítását, a munkavállalói jogok csorbítását szorgalmazzák, hanem tisztázni akarják a törvény előírásait, a vitában álló felek kötelezettségeit és jogait.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke úgy vélekedett, nem a sztrájktörvényt kell megváltoztatni, hanem a szereplők magatartását. A szakszervezeti vezető szerint a VOSZ javaslata kevés ahhoz, hogy a sztrájktörvény módosulhasson. Ez hosszú folyamat, amely úgy képzelhető el, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) ülő szociális partnerek és a kormány szemtől szembe megvitatja az elmúlt 20 év tapasztalatait a sztrájktörvény kapcsán - mondta az érdekképviseleti vezető.

A vita lefolytatása után kell a konzekvenciákat levonni, és ezekből kiválogatni azokat a pontokat, amelyeknél meg lehet kísérelni a törvénymódosítást. Borsik János úgy fogalmazott, együtt lehet élni a jelenlegi a sztrájktörvénnyel, amely szerinte nem rossz szabályozás. Hozzáfűzte: a szolgáltatásban érintett lakosságnak joga van ahhoz, hogy tudja, sztrájk esetén milyen lehetőségei vannak. Hangsúlyozta: a vitát nem lehet megspórolni, mert minél alaposabb a vita, annál nagyobb valószínűséggel kristályosodik ki az a néhány pont, ahol nemcsak törvénymódosítással, hanem más eszközökkel - így például OÉT-megállapodással, sztrájkkódexszel - is lehet élni.

Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) alelnöke szerint vannak ellentmondásai a sztrájktörvénynek, de ahhoz, hogy a jogszabályt módosítsák, hosszú tárgyalásra van szükség, amely során érvényesíteni kell a szakszervezetek demokratikus szabadságjogait, valamint az állampolgárok és a munkáltatók érdekeit. Az alelnök szerint a még elégséges szolgáltatások tárgykörében sokkal precízebben kell fogalmaznia a törvénynek, ez a munkáltatók és a lakosság érdeke is. Hozzáfűzte ugyanakkor: a sztrájk mindenképpen okoz kellemetlenséget, mivel a szolgáltatás hiányával éppen az értékére hívják fel a társadalom figyelmét.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szintén amellett érvelt, hogy a sztrájktörvény módosítása hosszú törvényi előkészítést igényel, mert csak így lehet szakmailag megalapozott, korrekt, és a jelenlegi társadalmi viszonyokat figyelembe vevő módon változtatni rajta. Hosszú egyeztetések, után konszenzussal előre lehetne lépni a kérdésben, azonban mindig ilyen akut ügyek alkalmával jön a kezdeményezés a munkáltatók részéről, miközben a szakszervezetek harc közben nem szívesen módosítanák a játékszabályokat - mondta Palkovics Imre.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke úgy vélekedett, hogy jelenleg "nincs különösebb baj" a sztrájktörvénnyel, a jórészt közszolgáltatásokkal kapcsolatos problémák megoldását éppen ezért nem a törvényhozás, hanem a megfelelő hozzáállás, a tolerancia és munkakultúra területén kell keresni. Ez azért is így van, mert nem lehet olyan törvényszöveget alkotni, amely megtalálná az egyensúlyt a munkabeszüntetés alatt szemben álló alkotmányos alapjogok között - fűzte hozzá. Az MSZOSZ vezetője ugyanakkor megjegyezte, hogy szervezetük nyitott a sztrájktörvény kisebb pontosításairól tárgyalni, ám szerinte ezt nem a mostanihoz hasonló sztrájkhelyzetben kell lefolytatni.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalát képviselő több szervezet, így az MGYOSZ és a VOSZ is hasonló álláspontot képvisel a sztrájktörvény pontosításának kérdésében. A jelenlegi sztrájktörvény teljesen alkalmatlan arra, hogy "normális mederben" tartsa a munkabeszüntetéseket, a szakszervezetek pedig - a szabályozás hiányát kihasználva - állampolgári, fogyasztói, valamint tulajdonhoz való jogokat sértenek - mutatott rá.

Rolek Ferenc közölte: a MGYOSZ javasolni fogja a sztrájktörvény felülvizsgálatának napirendre vételét az OÉT következő, jövő héten tartandó ülésén. Egy új jogszabály azonban várhatóan már csak a következő kormány alatt fogadható el - tette hozzá.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke hangoztatta, hogy a közszolgáltatások területén dolgozóknak olyan megoldást kellene találniuk, amellyel kizárólag a saját munkaadóikra gyakorolnak nyomást, és nem lehetetlenítik el az állampolgárok, illetve más vállalkozások mindennapjait.

A VOSZ egyebek mellett arra tesz javaslatot, hogy az új törvény érintse a munkaadók és munkavállalók együttműködésének alapvető normáit a sztrájkot megelőző tárgyalások és a munkabeszüntetés időtartama alatt, továbbá egyértelműen határozza meg a még elégséges szolgáltatások biztosításának feltételeit, és tisztázza a szolidaritási sztrájk lehetőségeit, valamint rögzítse a sztrájkjoggal való visszaélés alapeseteit.

A szervezet azt kéri a kormánytól, hogy az elkészített törvényjavaslatot terjessze az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris fóruma elé, majd a vitát követően nyújtsa be az Országgyűlésnek.