A Köponti Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikája szerint 2000-ben országosan 195 fagyhalált regisztráltak, a legtöbbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely az elmúlt tíz évben megőrizte első helyét a szomorú listán, vagyis évről évre innen jelentették a legtöbb ilyen esetet. A legtöbbet 2010-ben, 38-at, 2008-ban pedig 18-at. Az adatsor nem csak az utcán megfagyott emberek halálát tartalmazza, de azokét is, akik otthon baleset vagy pénzhiány miatt nem tudtak befűteni, és testük kihűlt.

A "természetes eredetű hideg által okozott" haláleseteket listázó statisztika szerint egyébként az elmúlt tíz évben a legtöbb 2003-ban volt, akkor 316 esetet regisztráltak, míg a legkevesebbet az ezt megelőző évben, akkor 186-ot. Az Alföldön és Észak-Magyarországon rendszeresen több eset fordult elő, mint a Dunántúlon vagy a legalacsonyabb számokat mutató Közép-Magyarországon.

Az Országos Rendőr-főkapitányság külön statisztikát vezet a hajléktalanok haláleseteiről is. Eszerint 2007 novembere és 2008 márciusa között 22-en fagytak meg (a legtöbben, 4-4 ember Szabolcsban és Baranyában), míg 2008 októbere és 2009 márciusa között 27 fedél nélkül élő hunyt el. A legtöbben, 13-an Budapesten.

Az idei őszi-téli időszak 2009. szeptember 1-től vezetett rendőrségi nyilvántartása szerint országszerte 84-en fagytak meg - ez az adat azonban ismét nem csak a hajléktalanokra vonatkozik.

Ha olyan emberről tudunk, akit bármilyen okból kihűlés veszélyeztet, ingyenesen hívható a 107-es vagy a 112-es telefonszám, vagy de lehet tárcsázni a regionális diszpécserszolgálatok telefonszámait vagy a polgárőrséget is.

Segítség lehet még

A közüzemi tartozást felhalmozók számára a szociális törvény által meghatározott, a lakhatás biztonságát segítő eszközökön (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás) túl ki kell emelni a védendő – szociálisan rászoruló és fogyatékossággal élő – fogyasztókra vonatkozó szabályrendszert – tudatta az SZMM, amikor arról érdeklődtünk, a rendkívüli hidegre tekintettel milyen intézkedésekre számíthatnak a rászorulók.

Védendő fogyasztók azok, akik meghatározott ellátásokban részesülnek (ilyen az aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, otthonteremtési támogatás, illetve a nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő), vagy fogyatékossággal élnek és a szolgáltatónál nyilvántartásba vetették magukat. Nem fizetés vagy fizetési késedelem esetén csak akkor kapcsolhatóak ki az energiaellátásból, ha a szolgáltató által felajánlott előre fizetős „kártyás” mérőórát nem fogadják el, vagy a felszerelését meghiúsítják. A kártyás mérőórával a fogyasztók annyi energiát használnak fel, amennyit előzetesen kifizettek. A készülékek működtetéséhez az önkormányzat is köteles hozzájárulni.
 
Annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok jegyzői minél korábban értesüljenek a közüzemi tartozást felhalmozó fogyasztókról, jelzőrendszert működtetnek az energiaszolgáltatók közreműködésével. A hátralékos (védendőként még nem regisztrált) fogyasztót a szolgáltató tájékoztatja a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről, a nyilvántartásba történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a kérelemként használható adatlapot. Amennyiben a fogyasztó a tartozását továbbra sem fizette meg, a szolgáltató a tartozás fennállásáról értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, aki intézkedik - mondták a minisztériumnál.

A szaktárca munkatársai arra is felhívták a figyelmet: múlt év novemberétől egy új jogcímmel bővült a kríziskezelő program. Azok a családok, ahol nem vehető igénybe semmilyen fűtési célú vezetékes energiaforrás (gáz, áram), ötvenezer forint összegű támogatásban részesülhetnek. A támogatást közvetlenül az áramszolgáltató részére utalják, a hátralék törlesztése után fennmaradó összegből az előrefizető kártyás mérőórát töltik fel, vagy havi számlajóváírásként jelenik meg, ezek hiányában pedig készpénzben kapja meg a jogosult.