Az altábornagy - miután az igazságügyi és rendészeti miniszter jelenlétében évértékelő állománygyűlést tartott - arról számolt be, hogy a korábbi évekkel ellentétben tavaly nem sikerült a büntetés-végrehajtásnak adósságállomány nélkül zárnia az évet, 1,3 milliárd forint tartozásuk volt, de ebben a hónapban ezt ki tudták egyenlíteni.

Az idei évről szólva azt mondta: a büntetés-végrehajtás folytatja a 2008-ban megkezdett korszerűsítést, arra törekednek, hogy ezt ne csak a költségvetésből, hanem európai uniós forrásokból finanszírozzák. Kökényesi Antal példa nélkülinek nevezte, hogy tavaly 83 pályázaton indultak és ebből 62-öt megnyertek. Hozzátette: ezek többsége a fogvatartottak képzését, munkáltatását és reintegrációját segíti elő.

Az egyik legnagyobb volumenű pályázattal kapcsolatban azt mondta: 1,3 milliárd forintot nyertek informatikai fejlesztésre. Ezt az összeget a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már befogadta, jelenleg azt pontosítják, hogy a rendszer kiépítése hogyan történhet meg. Mint mondta, ez a büntetés-végrehajtás informatikai lehetőségeinek teljes korszerűsítését jelenti.

Szólt arról is, hogy tavaly jelentős gépjárműcserét hajtottak végre, 50 kis befogadóképességű fogvatartotti szállítójárművet szereztek be, de még így is hat év feletti a járművek átlagkora. Hozzátette: még mindig vannak olyan járműtípusok, például a buszok, amelyeknek 17 évnél is régebbiek.

Kökényesi Antal kitért arra is, hogy átalakították a munkatársaik képzési rendszerét. Mint mondta: eddig jogos kritikaként fogalmazódott meg, hogy négy hét bevezető képzést követően már munkába álltak a büntetés-végrehajtási alkalmazottak, akik egy hónap után szembesültek esetlegesen a "többszörös büntetett előéletű fogvatartottakkal, akik profi módon tudták az ő helyüket a börtön világában és ezek a fiatalemberek ehhez nem voltak mindig kellően felkészítve". Hozzátette: a képzés időtartamát mintegy négyszeresére, 15 hétre növelték, hogy munkatársaik magabiztosan, szakszerűen tudják ellátni feladatukat.

A büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok működtetésével kapcsolatban azt mondta: a 12 cég, alapvetően állami vállalatként tipikus börtönmunkák teljesítésére létesült, vagyis többnyire egyszerű tevékenységre és főleg könnyűipari munkákra. Hozzátette: a könnyűipar válsága, továbbá a gazdasági válság kiteljesedése a büntetés-végrehajtási társaságok megrendelésállományát is mérsékelte. Így a foglalkoztatottak számát is 15 százalékkal csökkenteniük kellett.

Kökényesi Antal szerint az a terv, hogy az "önmagukban életképtelen" társaságokat közüzemmé alakítják és meg kell teremteni a megrendelésállományukat a rendészeti területen. Ezek a cégek főleg könnyűipari, textil illetve cipőgyártással foglalkoztak. A közüzemmé alakítás négy társaságot, a sopronkőhidait, a balassagyarmatit, a sátoraljaújhelyit valamint a kalocsait érintené. Kitért arra is, hogy a négy, jól gazdálkodó mezőgazdasági cég egymással kooperálva már múlt év óta a beszerzést, értékesítést együttesen végzi, ugyanakkor megőrizték önállóságukat.    

Az átalakításokkal összefüggésben szólt arról is: évről évre kisebb az állami elismerése annak, hogy a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai olyan speciális munkafeltételeket, biztonsági követelményeket igényelnek, amelyekhez többletkiadások szükségesek. Hozzáfűzte: míg öt évvel ezelőtt 500, addig tavaly 89,7 millió forint állami támogatást kaptak a cégek működtetéséhez. Kökényesi Antal fontosnak nevezte, hogy a társadalom is felismerje, milyen fontos tevékenységet végeznek a büntetés-végrehajtási dolgozók.

Szólt arról is, hogy munkatársaik számára idén is lesz lehetőség béren kívüli juttatásra, de valószínűleg kevesebb, mint az előző évben. Hozzátette: a támogatási rendszer kiteljesedével a rendőrséghez hasonlóan munkatársaik is kapnak hűségpénzt ettől az évtől, továbbá emelni tudták tavaly a pótlékokat.